| | | | | Mi is az a Kodály-módszer? |  szerzõ: Vaszkun Judit |
A leghÃresebb magyar zenetanárunk évszázada okÃtja az iskolásokat- jobban mondva: úgy tenne, ha hagynák. A Kodály- módszer hatékonyságának bizonyÃtéka a speciális zenei oktatásban részesült ép lelkű gyermekek és a tény, hogy a világ számos országában alkalmazzák. Mégis, a magyar oktatási rendszer gyakorlatában ma már olyan káosz uralkodik, hogy létjogosultságot nyert ennek az immáron évszázada létezÅ‘ módszernek az újbóli bemutatása.
A Kodály-módszer egyik fÅ‘ vonása, hogy minden zenét tanulón  alkalmazható, bárhol éljen az illetÅ‘, bármennyi pénze legyen is, vagy hogy van-e vele született zenei adottsága. A másik fÅ‘ vonása az egységesség. A módszert olyan tanárok továbbÃtják tanulóik felé, akiknek képzése is az egységen alapul. "Énekelni mindenki tudhat"- mondta Kodály, azonban a zenei Ãrás-olvasás elsajátÃtásához feltétlenül meg kell ismerkednünk a mindenki számára hozzáférhetÅ‘ hangszerrel: az emberi hanggal. Zenei nevelésünk alapjának a karéneklést tekintette. 1929-ben "Gyermekkarok" cÃmű tanulmányában Ãrta le, az iskolai énektanÃtást érdekesebbé és értékesebbé tételérÅ‘l szóló javaslatait.
Kodály módszere szerint a zenének a nevelésben kell alapvetÅ‘ szerepet játszania, mert a zenei analfabétizmus akadályozza a zenei műveltség fejlÅ‘dését, valamint a hangversenyek látogatottságát. A szÃnvonal emeléséhez elsÅ‘ lépés, hogy a gyerek zenei anyanyelve a magyar népzene legyen. Az iskolákban a napi éneklés ugyanolyan alapvetÅ‘nek kell tekinteni, mint a napi tornát. Kiemelten fontosnak tartja Kodály a karéneklés. Ehhez külföldi remekművek felhasználását, a magyar nyelvű kórusirodalom használatát Ãrja elÅ‘ a népzene felhasználásával. A háttér kialakÃtásához tartozik a zeneoktatást javÃtása a tanÃtóképzÅ‘kben. Továbbá hangsúlyozza, hogy a zeneoktatás állami feladat, a kormánynak pénzt kell rá fordÃtani.
A "BicÃnia Hungarica" módszertani útmutatójában már konkrétan leÃrja Kodály, hogy be kell vezetni a relatÃv szolmizációt, és a pentaton hangsort teszi a magyar zenei anyanyelv alapjának. Ebben az Ãrásában emeli ki Kodály a többszólamú éneklés fontosságát. Ez a füzet nagyrészt magyar népdalokat tartalmaz. Nem sokkal késÅ‘bb Ãrta meg az "Énekeljünk tisztán!" cÃmű énekgyakorlat-sorozatot. Kodály kifejtette: meg kell ismerkedni a rokon népek dalaival, ha ezekben már jártas a növendék, akkor térjen át idegen népek dalaira, és ha lehet, az adott nép nyelvén énekelje azt.
 A fent vázolt követendÅ‘ irányelvekhez képest tavaly már a médiában is elhangzott Kollár Éva, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének elnökének a vészkiáltása, miszerint a zenei nevelés egyre inkább eltűnik az oktatási intézményekbÅ‘l. A heti egy énekóra, de még inkább a diákok idegenkedése a népzenétÅ‘l alap a félelemre. Összefüggés lehet a magyar diákok nemzetközi megmérettetésen való gyengébb teljesÃtményével és a zenei oktatás gyengülésével. Kollár Éva kiemelte, hosszabb távra kellene tervezni, és nagyobb Ãvben elgondolni a zenei nevelést, és általában a kulturális nevelést.
|
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|