pszeudo - [Könyv] Karinthy cirkusza

2009.szept.24. 22:00
Trabant party
Go Trabi, go! autentikus német buli, avagy igazi NDK hangulat a Tűzraktérben.


Karinthy cirkusza
szerz�: Tóth Tamara

A humorban tréfát nem ismerő zseni komoly témákban is otthon érezte magát, noha elsősorban nem erről az oldaláról ismerhetjük. A cirkusz című novella pont ennek a területnek a kinyilatkoztatása, egyértelmű bizonyítéka Karinthy Frigyes páratlan és széleskörű tehetségének.

Egy novella sajátja, hogy röviden, tömören mesél el egy történetet, aminek eseményeit aztán kiszélesítve értelmezhetjük. Nincs ez másként most sem, az első árulkodó jel, hogy Karinthy egyes szám első személyben beszél. Hamar rá lehet jönni, hogy a cirkuszba vágyó és arról álmodó kisfiú maga az író, a helyszínről nagyon valóságos képet kapok, leszámítva egy-két apróságot, például a hullaházat. A cirkusz persze szimbólum, ahogy a hegedű is, előbbi az író életét meghatározó művészetet jelképezi, utóbbi pedig maga a megvalósítás eszköze. A főhős kisfiúként csöppen a cirkusz világába, ahol hosszú évekig kell tanulnia és szenvednie, amíg végre felléphet a közönség előtt

A novella az első sortól kezdve feszültséget áraszt, aminek a cirkusz megfelelő hátteret ad. A valódi cirkusz egy természetellenes világ, az idomított állatokkal, a bohócok álvidámságával, az akrobaták önsanyargató életével, és mindez azért jött létre, hogy a közönséget szórakoztassa. Itt van a feszültség forrása, a közönség és a cirkuszban dolgozók között, de elsősorban a hegedűművész-író ellentétében tejesedik ki. Karinthy cirkusza még ijesztőbb világ, a fojtogatási jelenettel, a bohóciskolával és a fakírral. A kisfiúnak, majd a felnőtt fiatalembernek a padláson kell gyakorolni, félelmetes mutatvány közben adhatja elő csak szerzeményét. Ingatag építményen állva lebeg ég és föld között, és számot vet sorsával.

A cirkusz című novella olvasása közben sokszor beugorhat egy-egy kép,

gondolat más művekből. Az álomként végigvonuló történet nem véletlenül idézi fel Az ember tragédiáját, hiszen Karinthy kívülről tudta az egész művet, és gyakran idézett is belőle barátainak. A viasznőt fojtogató férfi az Otellót idézi, a hullaházas jelenet pedig a Hamlet sírásóit. Az is gyakori motívum az írónál, hogy saját maga bukkan fel a műveiben, gondoljunk csak a Találkozás egy fiatalemberrel című novellában. Abban a befutott, sikeres író találkozik 18 éves önmagával, és az ifjú zavarba hozza, csak hebeg-habog önmaga előtt. A cirkuszban ez módosul, mert igaz, hogy itt is számot vet az író fiatalkori önmagával, de a történet végén, amikor aggként, remegő kezekkel játszani kezdi az általa szerzett melódiát, akkor eléri mindenkori vágyát, megvalósítja önmagát, még akkor is, ha ahhoz egy életnyi szenvedés kellett. A tanulságot a félig üres, félig tele szemszögből is nézhetjük. Vagyis minden cél megvalósítható idő és küzdelem árán, ugyanakkor mit érnek a kompromisszumok, ha közben eltelik az élet.
A döntést az olvasóra hagyom.

Hozz�sz�l�sok

party h�rek, inform�ci�k

Hiba a k�r�sben
MySQL hiba�zenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '='