| | | | | Hogyan készÃtsünk idÅ‘gépet? |  szerzõ: Szántó Sz. Erika | 1975. május 20. Minden a 628-as izotóp megtalálásával kezdÅ‘dött.
Éppen akkor, amikor szokásos reggeli rituálém végezvén villás zsebkésemmel a saját magam szá mára megtervezett és tuniszi fából kifaragott, majd néhány szöggel megerÅ‘sÃtett műtÅ‘asztalomon, a grammaticus, a criticus és a filológus közötti árnyalatokat boncolgattam. EbbÅ‘l a képbÅ‘l, jobb agyféltekém rendszeres corporate meetingjébÅ‘l, felocsúdva láttam meg közeledni azt a lomha, de valamiféle arisztokratikusan méltóságteljes arckifejezést magán hordozó katicabogarat, mely ajkbiggyesztve, csak úgy röptében, névjegyével együtt ölembe feledte a 628-as izotópot. Az izotópot közelebbrÅ‘l megvizsgálva a háromméteres fémszerkezetbÅ‘l legalább ugyanekkora fesztávolságú PVC-vel futtatott gumiszárnyak nÅ‘ttek ki, a tollpihékrÅ‘l pedig egy Chanel dzsörzékosztüm könnyeimtÅ‘l elmosott terve csöpögött a megannyi tuniszi férfi és nÅ‘ verÃtéke árán kivágott, feldarabolt és megmunkált, Belvedere parkból származó asztalom talpazatára. Itt kezdÅ‘dött elmém kitisztulása, és összerakva az imént elÅ‘ttem hagyott kirakó minden kis porcióját, már tudtam a dolgomat.
1975. június 10.
Feljegyzéseim:
628-as izotóp. Grammaticus asztal. Dzsörzékosztüm.
Instabil zárt téridő görbület. Einstein.
Kompakt vákuum-mag. Energia flukutáció.
Katica. Antigravitációs anyag.
Lojolai Szt. Ignác
Az idÅ‘utazás: elméletileg azóta lehetséges, mióta Einstein kidolgozta azon elméletét, mely szerint a nagy tömegű objektumok mind az idÅ‘t, mind a teret képesek meghajlÃtani, Ãgy az egyes, közel fénysebességgel utazó tárgyak megtapasztalhatják, mennyivel lassabban telik ilyen esetben az idÅ‘.
Casimir-effektus: lambda=x/a
Az időgépet viszonylag gyorsan összeraktam.
1975. augusztus 31.
Interjú részlet
-Ön a Bladensburgi Egyetemes LeendÅ‘ IdÅ‘utazók Konferenciáján egy különös bejelentéssel lepte meg a résztvevÅ‘ket, miszerint feltalálta azt, amit eddig senkinek sem sikerült: az idÅ‘gépet. Tréfáról vagy valós, tényekkel bizonyÃtható állÃtásról beszélhetünk
- Az időgépben nincs semmi különös. Einstein általános relativitás-elmélete (ARE) óta tudjuk, hogy semmilyen fizikai törvény nem sérti meg az időutazás lehetőségét. Csak eddig a tudósok a fekete lyukakkal voltak elfoglalva, pedig annak aztán semmi köze a tér és idő kontinuum megértéséhez, vagy magához az időutazáshoz.
- A Kerr-megoldásra gondol itt? A forgó fekete lyuk szingularitása elvileg már lehetővé teszi a tér és idő közötti átmenetet.
- Többek közt. Royal Kerr egyébként jó barátom, még annak idején gyerekkorunkban együtt Å‘riztük a pukekókat a maorik után kutatva, de fekete lyukról beszélni esztelenség. Olyan, mint amikor az ember kockásat csÃkossal koordinál össze a gadróbjában. Ki tenne ma ilyet? Csak felelÅ‘tlen, minden jóérzést nélkülözÅ‘ személyek bocsátkozhatnak efféle esztelenségbe.
És ha már itt tartunk, talán elárulhatom, a Chanel dzsörzékosztüm vitt rá a megoldásra.
…
1975. november 22.
Mauritánia, 1826.
Bebizonyosodni látszik az a feltevés, hogy az idÅ‘utazásra szánt objektum, (esetünkben a 62 8-as izotóp) valószÃnűleg olyan helyen jelenik meg újra, ahol komponensei újraegyesülnek vagy konstruktÃvan interferálnak a felsorakozott hullámok hullámhegyeivel és völgyeivel (esetünkben Mauritánia Affolé homokkÅ‘magaslata). A múltnak, bármely elÅ‘zÅ‘ antropocentrikus illúzió ellenére is, igenis köze van a jövÅ‘höz. Megérkeztemkor ugyanis az izotóp egy darabkájára landoltam, melyen jól kivehetÅ‘ volt egy alkar és egy selyemvászonba öltöztetett felsÅ‘test vetülete. Tovább vizsgálva a 74-es fou á lier Å‘szi kollekció encadreur rúzsának egy szemtelenül csüngÅ‘ foltjára leltem, mely összevont szemöldököm láttára a parieur árnyalatát felvéve szégyellte el magát a körülmények tisztázatlansága okán. Mindezek, a paradoxonok ok-okozati összefüggéseit jutatták eszembe. Vagyis azt a láncot, hogy ha valaha is átadtam magamnak az idÅ‘gép tervrajzait (és minden jel erre következtet), akkor sohasem tudhatom meg, ki tervezte meg az idÅ‘gépet, hiszen az a folytonosság, ahogy kézhez kapom a tervrajzot sohasem szűnik meg, Ãgy hiába gondolom, hogy originálisan én fedeztem fel, magát az aktust sohasem élhetem meg, nem mondhatom magaménak
Efféle gondolatok árnyékába húzódva tudtam csak elviselni a rekkenÅ‘ hÅ‘séget, de elmélkedésem végére érve a homlokomról gyöngyözve leguruló verejtékcseppek megadták a választ, és a homokkÅ‘ gurba felületén kirajzolódó anekdotát végigolvassa már világossá vált számomra, hogy a bifurkációs pont segÃtségével a paradoxont is megoldhatom, és talán egyszer én magam is rájöhetek a 628-as izotóp eredeti lelÅ‘helyére.
1985. március 26.
Elmém minden mozzanatával, a mai napon egy acélosan edzett gólya csÅ‘rében érkeztem meg a Bajcsy-Zsilinszky kórház második emeleti salle d´attente-jének harmadik zugába. Ifjúságom pelenkájába rejtve a Physical Review Letters 61-es számának 1446. oldalán kezdÅ‘dÅ‘ cikkét, különös mosoly kÃséretében hagytam el egyszerre önmagamat és a várótermet.
1976. január 4.
Annak fényében próbálom feldogozni a történteket, hogy az ok, amiért a jelenben tett események, úgy tűnnek számunkra, hogy nincsenek hatással a múltra, csupán az, hogy a múlt már figyelembe vette ezeket az eseményeket. Az esemény, hogy valaki ellopta az izotópomat, aminek következtében a gépben már csak egy útnyi kinyert izotóppasztilla maradt. A múlt tudta vagy hatása ellenére, ezzel elhatározásom immáron véglegessé tényült: az advanzsált és retardált hullám kombinálásával és kapcsolatuk kölcsönhatásával egyhuzamban váltom meg a planétát. A jövÅ‘bÅ‘l kiinduló jelek segÃtségével és professzori mivoltom sutba dobásával, elÅ‘refelé teszem meg az utolsó utazást az idÅ‘ben, melyet akkorra datálok, amikorra az izotóp már valószÃnűleg mindennapi használatban lesz, és könnyen visszatérhetek az utánpótlással együtt. Képességeim elrejtésével, kezdÅ‘ diáknak kiadva magam térek majd be a jövÅ‘beni kutatásaim szÃnhelyére.
2004. szeptember 16.
Megérkeztem. Terveimmel haladva, sikerült beiratkoznom a tudomásom szerinti legnagyobb izotóp lelÅ‘helyre. Hogy mihamarább visszatérhessek tuniszi asztalom kedélyes, parfészerű magányosságához, a most induló kommunikátor képzés álcájában, egy csipetnyi megfontolt kvantumtérelméleti hozzájárulás segÃtségével fogom felkutatni szeretett 628-asomat. Dum spiro, spero!
2008. február. 9.
 Konklúzió: itt ragadtam.
Három és fél év elteltével az izotópnak egyelÅ‘re még nem láttam nyomát, és egyre kevésbé hiszem, hogy valaha is újra megtáncoltathatom majd a gardróbomban cserbenhagyott eredeti Chanel little black dress-emet. Úgy gondolom ideje megosztanom tapasztalataimat, hátha valaki segÃtségemre lehet. Utolsó próbáim egyikeként egy nehéz, de nem lehetetlen módszer átdolgozásán tevékenykedem. A negatÃv visszahatás elve értelmében minden, a téridÅ‘ben keletkezÅ‘ zavar új olyan zavart kelt, mely az elÅ‘zÅ‘ hatását semlegesÃti. Az elmélet problémámra áthelyezett egyenletével talán még visszatérhetek a múltban hagyott professzori életemhez, és hátrahagyott ruhatáramhoz. Ha mégsem sikerül, mást nem tehetek, minthogy élek és remélek, és hogy a múlt árnyait feledve, régi ruhatáram lelki békéje érdekében, megpróbálok minden Ãzlésficamtól mentesen kedvére tenni itteni jövőáztatta gardróbomnak.
|
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
