| | | | | Párizs gyomra |  szerzõ: Plecskó Edina |
A Párizs gyomra a párizsi Vásárcsarnok regénye. A kor szellemiségét a Vásárcsarnok világában megtaláló Émile Zola szerint „mintha valami lüktetÅ‘ középponti szerv osztotta volna szét az életet jelentÅ‘ vért valamennyi érbe”- Ãgy szolgálja kitűnÅ‘ alapját egy a 19. századi franciaországi miliÅ‘t hűen leképezÅ‘ könyvnek.
 A cselekmények forgatagában legfÅ‘bb szerepet vállaló forradalmár, Florent sorsán át tárulnak fel az olvasó elÅ‘tt az 1800-as évek közepén, Párizsban uralkodó politikai viszonyok. A cayenne-i száműzetésébÅ‘l hazatérÅ‘ férfi családi nyomásra tesz kÃsérletet a rendes polgári létbe való beilleszkedésre, ám lázadó énjét elfojtani nem tudván feléled benne újra a közéleti eseményekkel szembeni nemtetszése és válik a császársággal ellen fellépÅ‘k, a vörösök meghatározó alakjává. Az Å‘ és sógornÅ‘je, Lisa között feszülÅ‘ konfliktusok pedig a modern szellemiség és a megcsömörlött nyárspolgári Ãzlés ellentétét, valamint ennek a mindennapi létre való hatását hivatottak leképezni. Nem csak két magatartás, hanem két jellem, két világnézet ütközik meg általuk.
Zola, az irodalmi naturalizmus egyik szülÅ‘atyjaként vázolja fel a modern Vásárcsarnok szellemét az uralkodónak behódoló és a változásra sóvárgó karakterek kitűnÅ‘ bemutatásával, akik eszméin át megismerhetjük a korabeli viszonyok minÅ‘ségét. A regény realista, politikai szála mellett azonban megismerhetjük Zola szépÃrói készségét is, miként a francia vidéket és a csarnok életét ábrázoló képek élményszerű és olykor katartikus ábrázolásában merülhetünk el. Az emlÃtett két irányvonal természetesen egymásba torkollik, hiszen a harsány szÃnekben, vad lármában és émelyÃtÅ‘ szagokban teljes Vásárcsarnok szolgálja szÃnterét a Florent és az élet örömeit élvezÅ‘, kövér hentesasszony, Lisa között feszülÅ‘ konfliktusoknak.
A két jellem ütköztetését kidomborÃtandó pedig Zola a Soványak és Kövérek csatájává emeli harcukat.  Vékonyságával Florent hordozza mindazt, amely miatt mások megvetik, nem bÃznak benne, mi több gonosznak titulálják, mÃg a párizsi hentesbolt kövér tulajdonosasszonya – a piac többi kövér szereplÅ‘jével – bizonyulhat csak a behódoló többség szemében „tisztességes” embernek. Ez az egész művön végigfutó allegória különös pikantériát ad a műnek, érdekes és új megvilágÃtással szolgál az eddig körbejárt kérdéseknek. A Párizs gyomra, Victor Hugo A párizsi Notre-Dame cÃmű regényének ellendarabja. Ahogy a francia romantika megteremtÅ‘je, Hugo a középkor szellemét próbálja visszavarázsolni a Notre-Dame felidézésével, addig Zola az elnyomottak, az üldözöttek sorsát felidézendÅ‘ bátor szószólóként harcol művével a társadalmi haladásért, és leleplezi a második császárság burzsoáziájának visszataszÃtó nyárspolgári "tisztességét".
|
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
Rock az élet! - Jack Kerouac: Úton
Bűn és bűnhődés
A nosztalgia időutazása
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
