| | | | | Czóbel Béla - kurázsival a művészetért |  szerzõ: Plecskó Edina |
Kossuth-dÃjas és érdemes, kiváló festÅ‘művészünk, Czóbel Béla több Ãzben kötÅ‘dött Párizshoz, miként a magyar és párizsi újÃtó művészi életben is egyformán részt vett. Ennek köszönhetÅ‘en kötött barátságot Picassoval, aki 1906 körül rózsaszÃn korszakának végén járva a szecesszióval való végleges szakÃtás határán állt, s ekkor ajánlotta fel Czóbelnek: „Csináljuk együtt a kubizmust”.
Czóbel Béla arról a nagybányai művészteleprÅ‘l érkezett Párizsba, amely  szakÃtást jelentett a hagyományosan konzervatÃv hivatalos magyar festészettel, a tulajdonképpeni Benczúr Gyula és Szabolcska Mihály fémjelezte Magyarországgal. Ezen felül a mindig újÃtó és merész Czóbel a „neósok” vezéregyéniségévé válva szegült szembe Ferenczy Károlyék nemzedékével. 1904-ben pedig Párizsba látogatott, ahol a konzervativizmust tagadó fauve-ok táborába áll, itt festészete is megváltozott: az impresszionista hatásokat nyers és kemény szÃnekre komponált képei váltották fel. De visszakanyarodva történetünkhöz és Picasso ajánlatához, a mindig újszerű Czóbel a kérésre ezúttal nemmel felelt. Tette ezt a szavakon kÃvül műveivel is, a kubizmus és az azt követÅ‘ művészeti közösségre kiterjesztve döntését. Ekkortájt ugyanis olyasfajta társadalmi átalakulások zajlottak, amelyek egyik megnyilvánulása volt e művészeti ág megjelenése, elÅ‘idézve az aktivizmus létrejöttét és a művészeti forradalmat. A késÅ‘bb idelátogató festÅ‘k köre is ezen eszmékbÅ‘l táplálkozott, ám Czóbel, a humanizmus elkötelezett hÃveként ellenállt az effajta törekvéseknek. Az innovációjában Picassora hajazó Czóbel tehát mert ellentmondani olyasvalamire, ami egyéniségétÅ‘l távol állt, hiányában pedig Braque személyében találta meg mindazt Picasso, akivel testvéri szövetségben, együtt harcolták meg a kubizmus forradalmát.
 Mindezek ellenére az újÃtás szelleme továbbra is körüllengte Czóbelt, miként 1909-ben Å‘ is ott volt a XX. századi magyar festészetet útjára indÃtó Nyolcak táborában, ahogy részt vett a Magyar Impresszionisták és Neoimpresszionisták Körének (MIÉNK) a megalapÃtásában is. A két világháború között pedig a KÚT - a KépzÅ‘művészek Új Társasága - tagja lett, a felszabadulást követÅ‘en az Európai Iskola alapÃtó kiáltványának egyik legrangosabb aláÃrójává vált. Sajátos festÅ‘i világa mindvégig megÅ‘rizte természetszerűségét: emlÃthetjük a Múzsa, a SzakácsnÅ‘, a Piros kendÅ‘s lány vagy a Madonna cÃmű képeit. A II. világháború alatt Szentendre lett állandó tartózkodási helye, ahol 1975-ben műveinek bemutatására múzeum nyÃlt. A felszabadulás után a teleket Párizsban, a nyarakat Szentendrén töltötte. 1971-ben pedig a Műcsarnokban nyÃlt műveibÅ‘l reprezentatÃv, retrospektÃv kiállÃtás. Igen gazdag életművének jelentÅ‘s darabjai ma magyar és külföldi magángyűjteményekben találhatóak meg.
|
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
