| Szabó Magda: Az Å‘z (NÉGYSZEMKÖZT) |
 szerzõ: Plecskó Edina
Egy könyv, melyben benne rejlik egy jó alkotás lehetÅ‘sége. BizonyÃték erre a regény jól felépÃtett kompozÃciója, helyes nyelvi kimunkáltsága is. Már a szerzÅ‘ neve is egyfajta garanciaként szolgálhat rá, hogy értékes szellemi termékkel van dolgunk. Azonban nem akarhatunk pusztán „csak” egy jó könyvvel gazdagodni. Ennél több kell. Valami plusz, ami egyedivé teszi, ami hat ránk. Az Å‘z ilyen.
A regény egy hosszan tartó vallomás. Eszter – a fÅ‘szereplÅ‘ -, nyÃltan, köntörfalazás nélkül, E/1-ben ad számot életérÅ‘l, érzéseirÅ‘l, elfojtott vágyairól. Az ÃrónÅ‘ nem rejti véka alá fÅ‘hÅ‘se érzéseit, már-már pimaszul Å‘szinte módon ábrázolja a karakterét. A paradoxon azonban ebben van: hiszen egy olyan nÅ‘ igaz vallomását olvashatjuk itt, akinek lételeme az elhallgatás és a hazugság. Ezért is bÃr nagy hatással a mű, mert azt sugallja, hogy eddig feltáratlan titkoknak lehetünk részesei.
A szerzÅ‘ kitűnÅ‘ érzékkel nyúlt hozzá negatÃv fÅ‘szereplÅ‘jének megformálásához. Gyermekkorától kezdve szemtanúi lehetünk élete alakulásának, de ezt nem a megszokott, hétköznapi módon, hanem az idÅ‘sÃkok között ugrálva. StÃlusa csapongónak is hathat, de ezzel azonban kicsit sem töri meg a regény koherens voltát, addig megy bele az életút tördelésébe, ameddig az „kÃvánatos”. SÅ‘t, pont ilyen formában tálalva nyújt újszerűt, izgalmasat. Az a technika pedig, hogy egy-egy mondatot késÅ‘bb bont ki az ÃrónÅ‘, csak fokozza kÃváncsiságunkat, ösztönözve egyúttal arra is, hogy elképzeljük, mi vajon hogyan gombolyÃtanánk tovább az események fonalát. A történések túlzó részletességgel való bemutatása azonban a feleslegesség érzését sugallja. A regény mondanivalójának szempontjából szükségtelennek tűnÅ‘ elemek erÅ‘ltetett megjelenÃtése olyan útvesztÅ‘ lehet, melyben könnyen eltévedhetünk. Azonban kapaszkodóként elÅ‘bukkan egy-egy mondat, mely aztán a helyes irányba visz minket.
Empatikus olvasóként megrázó alkotás. Nem is csak a nélkülözÅ‘, szenvedéssel teli, szülÅ‘i szeretettÅ‘l mentes gyerekkor miatt, vagy a tragédia folytán - mely amúgy kiszámÃtható módon a végkifejletben bekövetkezik -, hanem a gondolatisága végett. Olyan túláradó gyűlölet bújik meg a könyv lapjain, mely már-már sok lehet egy érzékeny olvasónak. Egyszerre elfogyasztva a könyvet, talán túlzónak is tűnhet a negatÃv érzelmek ilyen szintű megjelenÃtése. Viszont ezáltal tudja hitelesen visszaadni a mű, hogy milyen lehet ennyi utálattal együtt élni, mindent magunkba fojtani, minden rosszat egy bizonyos személlyel kapcsolatban, csak hozzá viszonyÃtva megélni. A lélek gyötrelmeinek bemutatását Szabó Magda nagy pontossággal kimunkálta, bemutatva, hogy az effajta érzések hogyan válthatnak ki akár egy gombfelvarrásból is nagy következményeket...
Véleményem szerint, a mű méltán hozta meg az elismertséget Szabó Magdának. 1959-ben, a könyv megÃrását követÅ‘en, mintegy 42 nyelvre fordÃtották le, ezáltal széles körben ismertté téve Å‘t. A nyelvezetét tekintve igényes, kicsit sem fellengzÅ‘s, szimpatikus Ãrói stÃlussal megÃrt könyv számára méltán jár ki egy hely a könyvespolcunkon.
|
|
|
szerzõ: Tóth Tamara
A regény elolvasása óta rajongok Szabó Magda Ãrásaiért, és most valószÃnűleg az egyik legsikerültebb munkáját tárgyaljuk.
Az olvasás kezdetén az elbeszélésmód lepett meg legelÅ‘ször, ahogy a fÅ‘hÅ‘s, Encsy Eszter szemszögébÅ‘l látunk minden eseményt, és ismerünk meg mindenkit. A regény vallomás a halott szerelmeshez, olyan titkokról, amelyeket ez a férfi életében sosem tudhatott meg. A monologikus elbeszélésmód mellett sokkal nehezebben barátkoztam meg az idÅ‘sÃkok közötti ugrálással, a gyakori, egy bekezdésen belüli váltásokkal, ami elsÅ‘re igen szokatlan az embernek, ha lineáris történetmeséléshez szokott, és rá kell erÅ‘ltetni magára ezt a fajta gondolatmenetet. A kompozÃció különleges, ahogy felvillantak egymás mellett a gyerekkor és a felnÅ‘ttkor képei, és ezekbÅ‘l párhuzamosan bontakoztak ki a regény történései.
A fÅ‘szereplÅ‘ alakja nagyon összetett, és meghatározó tulajdonsága a féltékenység. Eszter más kisgyermekként is teljesen különbözött szüleitÅ‘l, és ez a kontraszt nagyon élesen van ábrázolva, ahogy a kislány megtestesÃti a hétköznapok világát, a nehéz házimunka mindenestül az Å‘ feladata, és részben még a család megélhetésérÅ‘l is Å‘ gondoskodik. Eszter maga a valóság, a gyakorlatiasság, az életben maradás ösztöne mindennél erÅ‘sebb nála, de szülei egy másik világban élnek, csak ketten, ahová lányuk már nem fér be, és aki egy idÅ‘ után már érzi is, hogy nem tartozik közéjük.
Eszter világa rideg, kevés öröm éri, és közben gondolatainak nagy részét lefoglalja Angéla iránt érzett irigysége, és az abból fakadó gyűlölete. Angéla élete minden pontban az ellentéte Eszterének, Angélát mindenki szereti, mindenki gondoskodik róla, vigyáz rá, mindene megvan, már-már émelyÃtÅ‘en tökéletes kis élete van a gyönyörű és természetesen angyalian jó kislánynak. Szabó Magda részben gyermekkorának tapasztalati alapján Ãrta meg Angéla világát, és talán szándékosan formázta meg ennyire cukormázasra, burokszerűre. Az ÃrónÅ‘ fiatal évei is hasonló tökéletességben teltek, de Å‘ Angélával ellentétben nem csak sodródott a kényelmes, semmittevÅ‘ életében, hanem korán lázadni kezdett, próbált kitörni, ellentmondott rokonainak, és ebbÅ‘l a szempontból Eszter világával lehet párhuzamot vonni.
Eszter gyermekkora után egyáltalán nem meglepÅ‘, milyen sérült felnÅ‘ttként láthatjuk viszont, és hiába sikeres szÃnésznÅ‘, gondolatai nagy részét ugyanazok a rögeszmék foglalják le, mint régen, Angéla gyűlölete, ami mindennél erÅ‘sebb. Ez az érzelem olyan hitelesen és erÅ‘sen van ábrázolva, hogy befolyásolja az olvasót, annak akarata ellenére is, és egyszer csak azt veszi észre az ember, hogy utálja Angélát, egy tehetetlen, életképtelen bábnak látja, aki levegÅ‘t venni is csak segÃtséggel képes. Legfélelmetesebb élményem a regény olvasása során az volt, amikor rádöbbentem, hogy Eszter szándékosan bántja, kÃnozza szerelmét, és képes olyan erÅ‘vel gyűlölni, mint Angélát. És sokszor nem a feleség, a kapcsolat 3. tagja miatt, hanem a férfi saját tulajdonságai miatt. A tragédia végig ott lebeg a regény lapjain, elÅ‘re lehet sejteni, és az már csak egy végsÅ‘ arculcsapás, hogy Eszter közvetve maga okozza szerelmes halálát.
A regény különlegessége, vitathatatlan értéke az a fajta lélekábrázolás, amelynek hatására az olvasó egyszerre képes azonosulni a fÅ‘szereplÅ‘vel, elutazni vele a gyötrÅ‘ mélységekbe, ugyanakkor taszÃtja is Encsy Eszter jelleme, világfelfogása, viselkedése. Ahogy talán az a gondolatmenet is, ami Eszter véleménye sok embertársáról: „Mindig gyanakodtam a jó emberekre. Soha, kicsi koromban sem hittem, hogy a jóság természetes állapot. Minden jóság mögött azt éreztem, hogy most kifizetnek valamit valakinek, vagy elÅ‘re befizetnek valamiért.”
|
|
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
