| | | | | Levelek a táncról |  szerzõ: Balogh Eszter |
Jean-Georges Noverrenek elege lett. Elege lett abból, hogy a balett táncosok csilicsálé maszkokba, mesterséges és giccses dÃszletek közé vannak zárva, és az érzelmek halovány jelét sem mutatva teszik a szépet az udvar elÅ‘kelÅ‘ embereinek.
 Elege lett, és a Levelek a táncról c. művében hangot is adott ennek. Manapság már nem is érezzük, mi volt annyira forradalmi ebben az Ãrásban, annyira beleivódott a táncművészetbe az Å‘ látásmódja. Pedig rengeteg begyöpösödött nézeten és rozsdás eszmén kellett átverekednie magát, hogy az udvari táncból kifejezÅ‘, drámai balettet csináljon. Akadt is ellensége bÅ‘ven, mint mindenkinek, aki szembeszegül a régi renddel.
Noverre meglátta mozgásművészet eme ágában azt az lehetÅ‘séget, ami oly evidensnek tűnik, mégsem használta ki addig senki: a drámát. Az üres csillogást - ami talán könnyen befogadható a szórakozni vágyó elÅ‘kelÅ‘knek, de tartalmatlan fecsegés a művészeknek – megtöltötte érzelmekkel, elÅ‘térbe helyezte a balett egyáltalán nem elhanyagolható szereplÅ‘jét, a táncost. A merev maszkok és jelmezek helyett a művész személyének varázsával akarta lenyűgözni a közönséget, a merev testtartást finom mozdulatokká alakÃtotta. Ahogy a táncos szerepe nem merül ki abban, hogy ér zéketlen bábuként viselkedik, úgy a koreográfusnak is finom, költÅ‘i léleknek kell lenni, aki érzelmekkel telÃti meg az elÅ‘adást. Dolgozzon szigorú harmóniában a táncos, a zenész, és a koreográfus, a történetnek pedig legyen eleje, közepe és vége, legyen benne dráma és szenvedély, egyszóval… mindenki adjon bele apait-anyait. Ezzel függ össze, hogy lassan a mitológiai balettet felváltották az emberek életét feldolgozó elÅ‘adások, amelyek árnyaltabb lélekábrázolásra adnak lehetÅ‘séget. Végre nem csak a puszta technikán van a hangsúly, ami elég ugyan a történet elmesélésére, de kevés az apró nüanszok, a belsÅ‘ vÃvódások megjelenÃtésére. A táncosoknak menthetelenül meg kell nyÃlniuk, és a saját személyiségüket adni a darabhoz. Aminek a csÃráját Noverre a 17. században elültette, annak a gyümölcsét a mai kortárs táncosoknál láthatjuk beérni: egy-két extrém kivételtÅ‘l eltekintve a táncosok a lehetÅ‘ legegyszerűbb ruhadarabokat használják, minimális dÃszletet (vagy egyáltalán semmit), és nem szégyellik az érzelmeiket tálcán tenni a közönség elé – olykor csomagolva, olykor a maga nyers valójában.
Noverre nagyjából 150 darabot koreografált, mégis csak a teóriái maradtak nekünk, és még azt is csak kevesen tudják, hogy a Tánc Világnapja nem véletlenül esik az ő születésnapjára. Aki New Yorkban jár, a Lincol Centerben lévő Előadóművészetek Központi Könyvtárában megtekintheti a könyv egyetlen fellelhető példányát.
|
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
