pszeudo - [Film] Szuggesztív erotika

2009.szept.24. 22:00
Trabant party
Go Trabi, go! autentikus német buli, avagy igazi NDK hangulat a Tűzraktérben.


Szuggesztív erotika
Meztelenség a filmművészet hajnalán szerz�: Szántó Sz. Erika

A szecessziós festészet bujaságát, hamar túlszárnyalta a film: olyannyira, hogy már Kertész Mihály 1918-as némafilmjének gyönyörű színésznője is emberi vért iszik, és perverz szexuális fantáziái vannak.

A szecessziós festészet kedvelt témája volt a testiség és a gyönyör ábrázolása. Gustav Klimt, Egon Schiele, Oskar Kokoschka pornográfiába hajló, erotikus képei annak ellenére jelentős szemléletbeli váltást jelentettek, hogy a képzőművészeteknek évezredek óta kedvelt témájuk volt a meztelen emberi test ábrázolása. Az örömforrásul szolgáló nemi aktus ábrázolásának hatására a 19. század végén a női test az utcán is megjelent: a nagyvárosi hirdetőoszlopokat ellepték a plakátok, amelyeken fiatal szépségek képeivel próbálták a legkülönfélébb termékeket eladni. Ugyanakkor a fényképezés és a még szárnyát igencsak próbálgató film is tobzódott az erotikus élvezetekben. Meztelen női test az 1896-ban készített Le Bain (Fürdés) című francia filmben tűnt fel először, mely után már senki sem vitatta, hogy a pornó nemcsak fogyasztási cikk, de ipari és társadalmi megjelenési forma is egyben.

Nőiség, szexualitás és hatalom

A filmes erotika egyszerre kommunikációs tér és reprezentációs eszköz lett előállítói és fogyasztói számára is. Georg Wilhelm Pabst Schiele

1930-ig tartó némafilmes időszakának jellemzője például a szenvedő lélek mélységeinek érzékeny, kidolgozott társadalmi háttéren történő ábrázolása volt, kiemelten a nőiség, a szexualitás és a hatalom viszonyának szerepeltetésével. A pillanat érzékiségében lélegző, sodró, ám mindenfajta erkölcsi reflexiót nélkülöző nőiséget ábrázolja Pabst a Pandora szelencéjében (Die Büchse der Pandora, 1929) is, egy táncosnő tragédiába torkolló útjával. (Wedekind Lulu című drámájának filmes adaptációja). De a korszakban rendezi meg Kertész Mihály osztrák koprodukcióban Alraune (1918) című, a Frankenstein-témához hasonló filmjét is. A történet szerint egy őrült tudós - Ted Brinken - a mesterséges megtermékenyítéssel kísérletezve létrehoz egy mesterséges emberi lényt: egy felakasztott bűnöző és egy prostituált lányát. Alraune emberi vért iszik, és perverz szexuális fantáziái vannak. A mű jelentősége, hogy ekkoriban kezdődött meg a szex demokratizálódása, amely a 20. század elfojtással telt középső évtizedeit követően elvezethetett a szexualitásról folytatott modern diskurzus kialakulásához és az ezredvég szexuális szabadságához is.

Szodoma és Gomorra és a sci-fi

A szintén Kertész Mihály által jegyzett 1922-es Szodoma és Gomorra (Sodom und Gomorrha) tovább tágította a filmes szexualitás körét. Az erőteljesen cenzúrázott film bár eredetileg kétrészes lett volna, a film lázító politikai hatásától és szexuális nyíltságától tartva, csak egyben lehetett levetíteni. Hasonlóan formabontó Fritz Lang Metropolis című filmje is, mely nem csak tökéletes sci-fi, de a főszereplő robotnőjének férfiakat kábulatba ejtő erotikus táncával a legmerészebb alkotások közé is sorolandó.

A cikk eredetileg az nhir.hu-n jelent meg.

Hozz�sz�l�sok

party h�rek, inform�ci�k

Hiba a k�r�sben
MySQL hiba�zenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '='