| | | | | "Mi az élet, ha nem álom?" | Alice, addiktológiai szemmel
 szerzõ: Kinga |
Az Alice Csodaországban-t a nagyvilág úgy ismeri, mint Lewis Carroll szürreális meseregényét. Mert tulajdonképpen az is. Ugyanakkor, ha egy kicsit más szemüvegen át - egyesek inkább úgy mondanák "nyitott szemmel" - olvassuk, akkor valami egészen mást kapunk. Fogalmazhattam volna úgy is: ébresztő emberek, ez a mese nem arról szól, amit gyermekkorotokban hittetek!
Tudjuk, hogy az álmok nonszensz világokat tudnak szülni, azt is tudjuk, hogy Lewis Carroll (1832 – 1898) egy matematikus volt - valószÃnűségszámÃtással foglalkozott behatóbban -, de arra már kevesen mernék tenni a fejüket, hogy az Alice’s Adventures In Wonderland nem más, mint egy trip. Úgy értem, hogy az angolszász humor e sajátos alkotása, mely a Viktória királynÅ‘ korabeli Anglia torzképe tulajdonképpen tudatmódosÃtott fantáziautazás. Bizarrul hangzik? Akkor Kedves Olvasóm, kérem fussa át megint e művet most velem, ebbÅ‘l a szemszögbÅ‘l.
Elsőként vegyük a mesét bevezető kis verset, könnyed, játékos etűd, melyben
 " Három kőszivü kisleány
Ily álomszép időben
nem átall kérni egy mesét,
mely "száll, mint füst a légben".
Mit ér egy árva nyelv, ahol
három szól ellenében?
Az első kislány szigorú,
azt parancsolja: "Rajta!"
Reménykedik a második:
"Milyen lesz? Csudafajta?"
A harmadik belekotyog,
sose pihen az ajka.
De aztán csend lesz hirtelen,
s már a tündér nyomában
barangolnak az új csodák
ismeretlen honában,
hol vad s madár beszél. Kicsit
hisznek is a csodában."
 Aztán folytassuk ott, hol a kalandok igazán indulnak. Mikoron Alice követi a fehér nyulat (Follow the white rabbit! Nem ismerÅ‘s? Mátrix kopp...). Megbutult fáradtsággal csúszik át az álomvilágba fÅ‘hÅ‘snÅ‘nk, ahol koncentráció zavarral, relatÃv idÅ‘múlással, természetesnek ható furcsaságokkal, paranoiával, zuhanó-repülÅ‘ érzettel, hangulathullámzással, izgalmas képzettársÃtásokkal és afféle ötletekkel találkozik, hogy majd szépen összecsukódik, akár egy távcsÅ‘. Közben néha kortyol valamit, vagy eszik egy érdekes süteményt, találkozik egy-két bölcs mindent megmondó figurával, és az univerzum összefüggéseit megvilágÃtó nagy felismerésekkel. Mit szólna ehhez egy addiktológus? Ezen felül a hirtelen átformálódó tulajdonképpen folyamatosan relatÃv terek is termékeny talaját adják ennek a szemszögnek.
 Nem tetszik? Az 1951-es nagy amerikai filmautomata (na jó, nevezzük filmgyártásnak) által piacra dobott rajzfilm mesei értelmezése elfogadhatóbb? Akkor maradjunk annál a verziónál, hogy aki ismeri az angol történelmet, az a SzÃv KirálynÅ‘ben ráismerhet Viktóriára, a hirtelen haragúra, s férjében a pipogya Albert hercegre lel? Vagy a végletekig vitt torzképeknél maradjunk, melyek az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer és sportszenvedély karikatúrái? Esetleg úgy gondolják, csúnya dolog drogok használatát feltételezni egy anglikán lelkészrÅ‘l? Lehet, hogy eztán én is azt mondom, mit Alice valamelyik bátor kóstolgatása után: "Bár ne tettem volna, de azért érdekes..."?
Az Alice csodaországban Tim Burton rendezésében 2010-ben a mozikban is:
|
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|