A világ első worldmusicaljének alapja az ismert Shakespeare-mű, mely a klasszikus mitológia, a néphit, a vallás, a polgári gondolkodás, s lényegében az érlelődő új filozófia elemeit forrasztja egységbe egy naivul groteszk tündérjátékban.
 Shakespeare korai komédiája 1594-96 táján Ãródott, valószÃnűleg egy főúri esküvÅ‘ alkalmából tartott elÅ‘adásra. ErrÅ‘l szól maga a darab is, a szerelemrÅ‘l, a házasságról, a szenvedélyrÅ‘l, az akadályok legyÅ‘zésérÅ‘l. A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka. A darab szÃnhelye az álmok és szerelmek erdeje, s benne a tisztás: a földi emberek és a láthatatlan szellemvilág mágikus találkozóhelye. Itt készülÅ‘dik mindenki a nagy esküvÅ‘re, Theseus, a dúsgazdag szállÃtmányozó, a "Nagy Taligás" lányának, Hermiának, s Demetrius-nak, a rendÅ‘rfÅ‘nök egyetlen fiának kellene egybekelnie másnap, Szent Iván bűvös éjjelén... Feltűnnek a nép számára láthatatlan tündérek is, Oberon, a hatalmas tündérkirály, állandóan civódó felesége Titánia, a gyönyörű, félig emberi, félig tündéri ifjú, Puck, s a többiek.
Itt, a "sÃró-zenélÅ‘ Hold", a szárnyait meglebbentÅ‘ pillangók, a lobogó tüzek, lángoló virágok, repülÅ‘ botok, esküvÅ‘i fazekak, szamárfejek árnyékában keverednek össze a szálak, szöknek meg a szerelmesek, csepegtet bűvös szert tündér tündér és tündér ember szemébe, terel össze Puck minden szerelmest egy hatalmas körbe, hogy aztán végül ugyancsak az Å‘ segÃtségével bogozzák ki az összegabalyodott szálakat. Majd Oberon, a tündérkirály és neje, Titánia, a sok kaland után itt várnak megtisztulásra a földi emberek között... A Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Szakcsi Lakatos Béla zenéjével és Müller Péter Sziámi szövegeivel szÃnpadra állÃtott darab legközelebb az OperettszÃnházban október 28-án 19 órakor lesz látható.
forrás: Budapesti OperettszÃnház
|
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|