 szerz:
Szántó Sz. Erika
|
Itt csak a külsőségek idézik a szocreált, minden más velejéig romlott kapitalizmus -állapította meg keserűen Marxim Gorkij több gyomorkeserű után.
Sztálin él és üzenetet hagy
 Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel- akár ez is lehetne a szlogen a Kisrókus utca 23. vörös csillagokkal és szöges térelválasztóval díszített pincehelységének. A kocsma ékei nem túl barokkosak: bordó vászonok hívják fel a figyelmet a munka fontosságára és dicsőségére, beljebb haladva pedig Lenin alsónadrágos “falfestménye” invitál a régen bizonyára szebb napokat látott, orromat már messziről irányába terelő mosdó (?!) felé.
Asztalunk mellett falfirkák, melyekből megtudom, hogy Sztálin nemcsak, hogy élt, él és élni fog, de itt is járt tavaly szeptemberben. Gondolom a felszolgáló is beépített ember lehet, szúrós tekintettel fürkészi arcunkat, kívánságainkat. Minden szava mögött többletjelentést érzek: lassan, az A-t megnyomva ejti a szavakat, félrevezetésünkre pedig ő maga sem tudja mit is rejt az étlap. A „szibériai álom” és a „választási ígéretek” között vacillálva, végül a biztos tea mellett teszem le a voksom.
Összegezve: tomboló kommunizmus, halk country és Gordi- Gorbi  (az előbbiek a hely szellemét kívánták nyomatékosítani, az utóbbi egy pizza)
Személyzet: 1- amit kapott, abból nem telik borra
Fogadtatás: 2- volt felszolgálás
Légkör: 2- mintha figyeltek volna…
Kínálat: 8- Gulag Pizza, Lajka kedvence, Vidám úttörő
Mosdó: 1- durva, de imádkozom értük
Közérzet, összbenyomás: 3
Összesen: 60/17. Döntsd a tőkét, ne siránkozz.
|
szerz:
Plecskó Edina
|
 Bár választottam volna én is a teát, ám inkább tejes kávét kortyolgatva akartam az időt múlatni. E választásomban azonban nem volt köszönet – ahogyan tej sem… Ellenállva a „Munkás sörök” és „Tá-Borok” vagy akár a „Marxim limonádé” kísértésének, italkritikusi attitűdömet tovább már nem teszteltem. Mindemellett azért a hely megalkotóinak javára válik, hogy azt egy nagy adag iróniával felvértezve alkották meg: az étlapon csak „cenzúrázott” étkek vannak, a falrajzon Lenin félig meztelen, és amerikai zene szól. Viszont több dicséret nem képezi ítéletemet, kivált, ha felidézem a pincér villámokat szóró tekintetét, vagy a mosdót, ahol a higiénia nyomaira még csak nagyítóval sem bukkantam. Ámbár ezen eszköz a számomra „kijelölt” illemhelyiség felkutatásában hasznos lett volna, hiszen nem más, mint egy kiragasztott levél tájékoztatott arról, hogy a férfiak számára előirányzott mosdót egy ajtóra rajzolt apacsavar különbözteti meg majd a nőitől.
Személyzet: 1 - dacos elvtárshoz sem méltó
Fogadtatás: 3 - köszönés megvolt
Légkör: 2 - kellemetlen és rendkívül fullasztó (cigi füst)
Kínálat: 6 - szellemes elnevezések, ámbár hiányos megvalósítás
Mosdó: 1 - talán május 1-jére kitakarítják
Közérzet, összbenyomás: 2,5
Összesen: 60/15, 5
|
szerz:
Tóth Tamara
|
Igazán kíváncsi voltam arra, kik is látogatják a város eme gyöngyszemét, és meglepetésemre a korosztály igen vegyesnek mutatkozott. Voltak lepényt majszoló gimnazistakorú fiúk, kétes külsejű középkorú pár, már gyanúsan csillogó szemű és kipirult arcú fiatalok. Azt hiszem hármunknak nem sikerült elvegyülni a díszes társaságban, folyamatosan magunkon éreztem vagy a pincér, vagy a mosdó felé igyekvők figyelő tekintetét. Lehet, hogy feltűnő volt, ahogy három leányzó fejét összedugva jegyzetel? Meglehet. De muszáj volt megörökíteni a szögesdrót térelválasztók, és a vörös csillagos mennyezet keltette hangulatot. Az étlapot nézegetve, rögtön megláttam a nekünk szóló ajánlatot: sajtós pizza, de végül mégis valami valami folyékony mellett döntöttem. A forralt bor stílusosan vörös borból készült fehér helyett, és igencsak sokat segített abban, hogy átérezzem a hely szellemiségét. Mert bizony sokszor túllőttek a célon, és a humorosság helyett keserűen az jutott eszembe, hogy nagyszüleink bizonyára nem értékelnék ezt a vendéglátóipari egységet. Na de most 2008-at írunk, és ebbe belefér, hogy a kopottas, lepattogzott festékű asztalon a koktélos itallap pihen. Kifelé menet fizettünk, borravalónk kifejezte a helyen eltöltött élményt, és csak reménykedtünk benne, hogy nem vár majd minket a nagy fekete autó.
 Személyzet: 1-bár ne lett volna
Fogadtatás: 1-harmadikként léptem be, nekem már nem jutott köszönés
Légkör: 5-valószínűleg a forralt bor pezsdítette fel a hangulatot
Kínálat: 5-átlagos, viszont drága. Kedvenc a CCPP izza
Mosdó: 2-méltó a helyhez, bár a WC papírhoz nem mertem nyúlni
Közérzet, összbenyomás: 4-a pincér és a szomszéd asztaltól átbámuló férfi jelentősen csökkentette.
Összesen: 60/18
|
|
| party hrek, informcik | Hiba a krsben
MySQL hibazenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
