Korda Sándor, aki az ugyancsak a filmiparban dolgozó Korda Zoltán és Korda Vince bátyja, 1893. szeptember 16-án Pusztatúrpásztón Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot egy zsidó családban.
 MezÅ‘túron járt elemi iskolába, majd a Mester-utcai Kereskedelmi iskolába, itteni kedvenc jeligéjébÅ‘l ("Sursum corda!" – azaz: "emeljétek fel szÃveteket") származik késÅ‘bbi vezetékneve. Fiatal éveiben újságÃrással foglalkozott, elÅ‘ször a Független Magyarország párizsi tudósÃtója lett, ezután a filmekkel foglalkozó újságokba kezdett Ãrni. 1912-ben, 19 évesen már filmelméleti cikkek sorát publikálta a Mozgófénykép HÃradóban, a Világ cÃmű napilap filmkritikusa, és 1918-ig több filmlap (Pesti Mozi, A mozi és a Mozihét) szerkesztÅ‘je volt. 1914-tÅ‘l filmrendezÅ‘ként is dolgozott, elsÅ‘ filmje a A becsapott újságÃró. Magyarországról történÅ‘ távozása (1919) elÅ‘tt már 25 film rendezése fűzÅ‘dött a nevéhez.
A Tanácsköztársaság idején Korda direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetÅ‘je volt. A diktatúra bukása után szÃnésznÅ‘ felesége, Korda Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe. Ezek után Hollywoodba költöztek, ahol Korda a United Artists rendezÅ‘je lett. Mégis, Nagy-Britannia volt az a hely, Nagy-Britanniában készült filmjei
Service for Ladies (Szolgálat hölgyeknek)- 1932, Wedding Rehearsal (Próbaesküvő)- 1933, The Private Life of Henry VIII. (VIII. Henrik magánélete)- 1933, The Private Life of Don Juan (Don Juan magánélete) - 1934, Rembrandt- 1936, Perfect Strangers (Tökéletes idegenek) - 1945, An Ideal Husband (Eszményi férj)- 1947
|
ahol legnagyobb sikereit elérte. Testvéreivel Londonban telepedett le és itt alapÃtotta meg 1932-ben a London Films filmstúdiót és több kisebb stúdiót. Filmjei igazán látványosak voltak, ami a szÃnes filmek megjelenésével csak fokozódott. LeghÃresebb filmje az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-dÃj-ra is volt jelölve. Ezek után még több nagysikerű filmet forgatott, mint például a Rembrandt (1936). Producerként többek között olyan filmek fűzÅ‘dnek még nevéhez, mint A dzsungel könyve és a III. Richárd. 1942-ben Korda Sándor lett az elsÅ‘ filmrendezÅ‘, akit lovaggá ütöttek. 62 évesen hunyt el Londonban szÃvrohamban. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedÅ‘bb filmjeinek járó dÃjat Korda Sándorról nevezte el. Ugyancsak Å‘ a névadója az Etyeken létesÃtett Korda Filmstúdiónak.
|
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
