John Williams már a Cápa idegborzoló minimalista főtémájával bebizonyította, hogy a rettegéshez kevés pusztán a véres látvány, ha azt nem kíséri hatásos score. Spielberggel közös munkásságát olyan filmek fémjelezték a továbbiakban, mint az "Indiana Jones"-trilógia, az "E.T.", a "Harmadik típusú találkozások", a "Schindler listája", a "Jurassic Park" és az "A.I. - Mesterséges intelligencia". De nevéhez fűződik a "Superman" halhatatlan zenéje, valamint a filmzenetörténelem legismertebb darabja, a "Star Wars" score-ja is.

Forrás: Bíró Zsolt, Barta Zoltán

Az elmúlt 30 évben mintegy 80 film zenéjét szerezte, 42 alkalommal jelölték Oscar-díjra, és 5 alkalommal meg is kapta a jelentÅ‘s elismerést. Emellett 17 Grammy, valamint számos arany és platinalemez tulajdonosa. ZeneszerzÅ‘ként Å‘ jegyzi az 1984-es, az 1988-as és az 1996-os nyári olimpiák hivatalos indulóját. 1980 és 1993 között a Bostoni Filharmonikusok karmestere volt, és több alkalommal vezényelte az Oscar-díj átadás ceremóniáját. Munkásságát egyéb zenekari művek is fémjelzik: szimfónia, több fuvola-, hegedű-, cselló-, kürt-, tuba-, és fagott versenyek, többek között a világhírű csellista, Yo-Yo-Ma társaságában. Az elmúlt évtizedekben olyan társulatoknál volt vendégkarmester, mint a londoni, vagy a Los Angeles-i szimfonikusok. 2000-ben a National Association of Theater Owners a "Maestro of the Year" címet adományozta John Williamsnek, és mindezeken kívül hazájában 14 állam egyetemén avatták díszdoktorrá.
     
A zeneszerzÅ‘ Long Islanden született egy színészházaspár gyermekeként, és Los Angelesben tanult zenét. 1951-ben három évig a légierÅ‘nél szolgált, majd leszerelve New Yorkba utazott, ahol a Juliard zeneiskolában fejlesztette tovább tudását zongora szakon. Hogy megélhetését biztosítsa, ezalatt session-zenészként és bárzongoristaként egyaránt dolgozott.      Hamarosan visszament Los Angelesbe, ahol zongoristaként ismert zeneszerzÅ‘k (többek közt: Jerry Goldsmith, Elmer Bernstein) mellett dolgozott filmzenéken. A '60-as években tv-sorozatok ("Wagon Train", "Gilligan's Island", "Bachelor Father") muzsikáinak komponálása során fejlesztette tovább stílusát, akkoriban még Johnny Williams néven. Munkásságát a szakma már ekkor elismerte, hiszen ezen munkáiért két Emmy-díjat is kapott. "Amikor valaki fiatal, még elég nehéz megmondani róla, merre fog vezetni az élete. Amit annak idején én ismételtem magamnak, az az volt, hogy nem nagyon lehet nagyobb jutalom számomra annál, mint a zenei pályán való elindulás, és nem számít, mennyi áldozatot kell hozni érte. Azt hiszem, a célom elértem, így elmondhatom: szerencsés ember vagyok"- nyilatkozta Williams.

Első Oscar-díját 1971-ben a "Hegedűs a háztetőn" ("Fiddler on the Roof") adaptálásáért nyerte, és innentől kezdődött a karrierje is. 1974-ben találkozott Steven Spielberggel és ekkor indul közös sikersztorijuk a "Sugarlandi hajtóvadászat"-tal ("The Sugarland Express"). Kettejük második közös munkája a Cápa ("Jaws"), amely hatalmas kasszasiker lett, és emellett John Williams számára meghozta a második Oscar-díjat is. Ugyanakkor az egyik legnagyobb sikere még csak ezután következett. Ugyanis soha azelőtt nem született még olyan hatásos kísérőzene a filmtörténelemben, mint a Star Wars megkomponált dallama. 1977 óta John Williams-et a soundtrack-albumok "királyaként" szokás emlegetni, és a trónt a Star Wars dupla kiadásával foglalhatta el.

A koromfekete borítójú, hetvenpercesnél valamivel hosszabb kiadás világszerte a mai napig is az egyik legnagyobb kincse a rajongóknak. Akkoriban a lemez megjelenése nagyon szokatlan volt. Egyrészt, mert dupla lemezen kiadni nagy merészségnek számított, másrészt, mert a film rendezÅ‘je saját maga ült a produceri székbe. George Lucas zseniálisan ismerte fel azt, hogy a kísérÅ‘zenének mekkora szerepe lehet a film cselekményének meghatározásában. Igaz a Star Wars még nem tartalmazott annyi karakterre bontott motívumot, amennyit például a következÅ‘ rész, és a zenei témák összeállításánál akkor még nem merült fel a film elején hallható 20th Century Fox Fanfare szerepeltetése, amit a rajongók mindig is a filmzene saját részének tekintettek. Ez igen érdekes momentum, hiszen ezt nemcsak a nyugati, de a magyar fanatikusok is hasonlóképpen gondolták. Erre sajnos még jó néhány évig várniuk kellett, de a kiadók végül is engedtek. A lemez nemcsak hangzó anyagával, de a design-jával is figyelemfelkeltÅ‘ volt a maga idejében. A borító elején nem volt kép, csak a hatalmas logo, a hátsó borítón pedig Darth Vader sisakja uralta a galaxis csillagtengerét.

John Williams Lucas instrukcióival szinkronban kezdettől fogva törekedett az egyes karakterekre jellemző motívumok kidolgozására. A korabeli albumon hallhatunk négy kísérletet: Luke Skywalker, Leia hercegnő, Ben Kenobi és Darth Vader. Az első kettő tökéletesen sikerült, hiszen a kettős naplementét figyelő fiatal Skywalker egy valóságos életérzést teremtett, míg Leia Organa filmbeli megjelenését kísérő lágy fuvola- és hárfa dallamok szintén meghatározóak lettek. Ben Kenobi és Darth Vader "zenéje" még nagyon kiforratlan volt, de ez utóbbinak csak a következő részig kellett várnia, hogy a fenyegető alakját dinamikusan megjelenítő mű bevonuljon a hallhatatlan filmzenék közé.