| | | | | Szeretkezni egy ismeretlennel | Az utolsó tangó Párizsban
 szerző: SzántĂł Sz. Erika |
Az 1972-ben forgatott Az utolsĂł tangĂł Párizsban Bertolucci legellentmondásosabb filmje. Olyannyira, hogy Olaszországban a bemutatása után nĂ©hány nappal be is tiltották. Nem vĂ©letlen, hiszen már a film elsĹ‘ mondata is botrányos: "Baszd meg” - mondja Marlon Brando Ă©s felnĂ©z az Ă©gre.
A párizsi metropoliszban egy ĂĽres lakásban találkozik a FĂ©rfi (Paul) Ă©s a NĹ‘ (Jeanne). Mindketten ugyanazt a lakást akarják kivenni, Ă©s olyan heves vágyat Ă©reznek egymás iránt, hogy elkezdenek vadul szeretkezni. A felesĂ©ge öngyilkossága után magára maradt közĂ©pkorĂş fĂ©rj Ă©s a fiatal lány kapcsolata Ă©pp oly szenvedĂ©lyes Ă©s drámai, mint a tangĂł. Már a film elejĂ©n Ă©rezhetĹ‘ az a feszĂĽltsĂ©g, mely a vĂ©gzetes befejezĂ©shez vezet: az addig gyászolĂł, ismeretlensĂ©gbe Ă©s agresszivitásba burkolĂłzĂł Paul hirtelen megnyĂlik, Jeanne viszont eltávolodik a fĂ©rfitĹ‘l. A kapcsolatuk alapja a kĂĽlvilág teljes kizárása volt, Ă©s bár Ĺ‘ mesĂ©lt magárĂłl, a fĂ©rfirĂłl szinte semmit nem tudott. Paul megnyilatkozása taszĂtĂł Ă©s unalmas egyszerre, a kinti világban Ă©letkĂ©ptelen. A viszonnyal a fĂ©rfi egyĂ©rtelműen a halál felĂ© menetel, mely Jeanne menekĂĽlĂ©se is egyben.
A film ötlete egyĂ©bkĂ©nt a rendezĹ‘ egyik szexuális fantáziájábĂłl származott: találkozni Ă©s szeretkezni egy utcán meglátott ismeretlen nĹ‘vel. A mű vĂ©gkicsengĂ©se mindazonáltal Ă©ppen az, hogy az emberi kapcsolatokat nem lehet kizárĂłlag a testisĂ©gre Ă©pĂteni. Mindenesetre Bertolucci az erotikus művĂ©szfilm Ăşj divatját teremtette meg. Az opusz pedig Ăłriási botrányt keltett: Olaszországban pĂ©ldául a bĂrĂłság nemcsak hogy betiltotta a művet pornográfia miatt, de mĂ©g a kĂłpiák megsemmisĂtĂ©sĂ©t is elrendelte. Az UtolsĂł tangĂł keltette botrányok mindenesetre kereskedelmileg kifejezetten jĂłl jöttek, a film iránt Ăłriási volt az Ă©rdeklĹ‘dĂ©s világszerte, s a hĂrhedt produkciĂłnak szĂ©p számmal akadtak lelkes hĂvei is. A fĂ©rfi fĹ‘szerep Marlon Brando számára a nagy visszatĂ©rĂ©st jelentette – Francis Ford Coppola A Keresztapa (1972) cĂmű alkotásának cĂmszerepe mellett –, mĂg a nĹ‘i fĹ‘szerep Maria Schneider számára jelentett kiugrási lehetĹ‘sĂ©get. Schneider Ă©vekkel kĂ©sĹ‘bb naivitásnak minĹ‘sĂtette akkori viselkedĂ©sĂ©t, Ă©s Ăşgy ĂtĂ©lte meg, hogy Brando Ă©s Bertolucci valĂłjában manipulálták Ĺ‘t. Marlon Brando tĂ©nyleg hihetetlen Ă©rzĂ©kletessĂ©ggel Ă©s lelkierĹ‘vel formálja a dĂĽhöngĹ‘ zsarnokkĂ©nt viselkedĹ‘, bomlott figurát. „Mindig, amikor olyan szerepet játszottam, amelyben szenvedni kellett, nekem muszáj volt átĂ©lnem a szenvedĂ©s-vallotta Brando. Ezt nem lehet szimulálni. Keresned kell valamit önmagadban, ami kĂnoz, aztán egĂ©sz nap Ă©letben kell tartanod ezt a gyötrelmes Ă©rzĂ©st.”
|
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
