| | | | | Ember, állat és isten között | Updike: A kentaur
 szerzõ: Tóth Tamara |
Tanár és diákok viszonya, apa és fiú kapcsolata, görög és római mitológia keveredése. Mindez egy unalmas amerikai kisváros környezetébe ágyazva. De hol vannak itt az ösztönök? Aztán igen gyorsan rájöttem, hogy Updike A kentaur cÃmű regényét teljes egészében átszövik.
LegelÅ‘ször a félelemmel találkoztam a könyv lapjain, és az életösztönnel (vagy inkább halál?), amikor Kheirón-Caldwellt a diákjai egy nyÃlvesszÅ‘vel megsebesÃtették. A fájdalom észlelése után a tanár elsÅ‘ gondolata az volt, lehet, hogy megmérgezték. ValószÃnűleg már korábban is betegségre gyanakodott, és szinte csalódott, amikor az orvosi vizsgálatok megállapÃtják, hogy egészséges. Mi más lenne ez, mint halálösztön? Létezik egyáltalán ilyen? Próbáljuk úgy megérteni, hogy bepillantunk Caldwell életébe. Kisvárosi természettan tanár, akit a diákjai semmibe vesznek, az iskola igazgatója lenézi, és állandóan negatÃv értékeléseket ad róla, egyedüli keresÅ‘ként folyamatos rettegésben él, hogy mi lesz a családfenntartó szerepével, ha elveszÃti az állását? Kisszerűség, nyomorgás, megaláztatás és reménytelenség, ez jellemzi George Caldwell mindennapjait. Az amerikai mikrotársadalom képét folyamatosan átszövi a görög mitológia egy-egy szereplÅ‘je és története. Néha szinte teljesen egybeolvad a kettÅ‘s én, Caldwell, a tanár és Kheirón, a kentaur alakja. Vessünk csak egy pillantást az olümposzi istenekre! Mi más lenne az Å‘ életük szervezÅ‘ elemi, mint az ösztönök? Halhatatlanok, tehát semmi mással nem kell foglalkozniuk, mint hogy pillanatnyi szeszélyeiket kielégÃtsék. Gondoljunk például Zeusz vagy Aphrodité kicsapongó, hűtlen és szenvedélyes szerelmi életére.
 George Caldwellnek mindössze annyi jut ebbÅ‘l, hogy Kheirónként meztelenül látja (vagy csak képzeli) a tornaterem öltözÅ‘jében Vera-Vénuszt, aki nem más, mint az autószerelÅ‘ Hummel-Héphaisztosz felesége. Updike lebilincselÅ‘ lÃrai nyelvhasználata mellett hihetetlenül izgalmas, ahogyan az idÅ‘sÃkok, az állati, emberi és isteni szintek összefonódnak. A kentaur félig ember, félig állat, de mégsem halandó ember, de nem is halhatatlan isten. Valahol mindenbÅ‘l egy kicsi, és pont emiatt szenved a fÅ‘hÅ‘s, akit kezdetben lehet, hogy megvetünk, és késÅ‘bb azonban mégis elfogadunk. Többször szembesülünk a földtörténettel, a természettan tanár évmilliárdokat sűrÃt néhány napba.
 Különleges szerepe van a regényben Caldwell fiának, a 15 éves Peternek is, aki felnÅ‘ttet is meghazudtoló bölcsességgel, Å‘szinteséggel beszél az apjáról. Néha szánakozva, néha pedig aggódva figyeli Caldwellt, miközben meg kell birkóznia éledezÅ‘ nemi ösztönével, és bÅ‘rbetegsége miatt érzett szégyennel. A folyamatos mitológiai párhuzam apa és fia kapcsolatát is elemeli a földtÅ‘l, és kozmikus magasságba repÃti. Végszóként pedig a jó öreg Freud bácsit emlÃteném, aki réges-régen megmondta, hogy az ösztönök a mitológia titánjaihoz hasonlÃthatóak, akiket az alvilágba (tudatalatti) száműztek.
|
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
