| | | George Méliés és a Hold | szerzõ: Szántó Sz. Erika |
Az elsÅ‘ trükkre véletlenül jött rá, amikor egyik filmvetÃtése közben egy omnibusz halottaskocsivá változott. Nem sokkal késÅ‘bb ráébredt a hirtelen átalakulás okára: forgatás közben a film elakadt, majd ismét elindult.
George Méliés nélkül a film, ma nem lenne az, ami. Az 1895-ben induló, ki-épp-hol alapon szervezÅ‘dÅ‘ Lumiere, Edison, Skladanowsky és Friese-Greene-féle “Hollywood elÅ‘tti” mozi mindenkit bűvkörébe vonva, 1915-re cseperedett iparággá, nem kis részben Méliés-nek köszönhetÅ‘en. A bűvészbÅ‘l avanzsált trükkmester a már egyre kevesebb nézÅ‘t vonzó életjelenetekrÅ‘l forgatott tekercsek helyett (Lumiére fivérek: A vonat érkezése -1895, A munkaidÅ‘ vége –1895), szórakoztató-kÃsérletezÅ‘ filmjeinek egyikeként nemcsak az elsÅ‘ sci-fit alkotta meg (Utazás a Holdba -1902), de a filmet is elindÃtotta a "szÃnpadszerű elÅ‘adások felé vezetÅ‘ úton". Vállalkozása, a Star film 1896 és 1912 között százával ontotta a különleges filmeket, alkalmazva az akkor még szokatlan vágás, trükk és átúsztatás technikáját.
Egyik kedvenc trükkje, a pillanatmegállÃtás módszere volt, amikor megállÃtotta a kamerát, majd a szÃnészt kiléptette a szÃnrÅ‘l, azután újraindÃtotta a felvevÅ‘t, miáltal olyan hatást keltett, mintha a szereplÅ‘ hirtelen eltűnt volna. (Egy hölgy eltüntetése –1896) A meghökkenést, (és a nézÅ‘szám emelkedését) leginkább az keltette, hogy a korai, preklasszikus mozit inkább még a direkt megjelenÃtési eszközök alkalmazása jellemezte, mintsem a variálása. Méliés filmjei ezzel szemben bár megfeleltek a korszak szabványos tablóstÃlusának- a túlzott szÃnpadiasságnak-, bÅ‘velkedtek a varázslatos megjelenésekben és eltűnésekben. LeghÃresebb filmje, az Utazás a Holdba is ezt mutatja. Jules Verne 1865-ben kiadott, azonos cÃmű regényének, és H.G. Wells FöldrÅ‘l a Holdra c. regényének az ötvözetére épülÅ‘ negyedórás sci-fiben, Méliés keresztvágással hangsúlyozza a történéseket. Francia csillagászok utaznak a Holdra, ám a felfedezÅ‘ úton a nem épp barátságos Holdkirályra és a rákokhoz hasonló, szelenitákra bukkanak. Fogságba esnek, majd szökésük után sietve térnek vissza a Földre. Az űrhajó holdraszállását két beállÃtásban láthatjuk: az elsÅ‘, “űrbÅ‘l” készÃtett beállÃtáson az űrhajó szemén találja el a Holdembert, és annak arckifejezése fintorból grimaszra vált. A “Hold felszÃnérÅ‘l” készÃtett második beállÃtáson az űrhajó újból leszáll. Azt pedig, amikor a kutatók az űrhajójukhoz rohannak és visszasietnek a Föld biztonságába, négy beállÃtáson mutatja a rendezÅ‘. Az elsÅ‘n a hajó elhagyja a Holdat és eltűnik a kép alján, a másodikon a jármű a kép teteje felÅ‘l halad lefelé, a harmadikon a vÃz felé mozog, végül a negyediken a vÃz felszÃnérÅ‘l süllyed le a tengerfenékre.
Ezeket a trükköket a rendezÅ‘ pályája csúcsán, 15 év alatt mintegy 400 filmben kamatoztatta, az érdekes azonban az, hogy az 1902-es Hold-rémkép alapsémája, még a ’69-es békés holdraszállással is alig változott az évtizedek folyamán. Kiegészült a cselekmény, hosszabb lett a film, fejlÅ‘dött a trükktechnika, de ahogy már az elsÅ‘ űrutazós filmnél, a mai sci-fikben is levonható tanulság: a másik planéta értelmes élÅ‘világa mindig ellenséges.
| Hozzászólások
|
party hírek, információk | Hiba a kérésben MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|