Sárga ruhában, kicsavart tagokkal üldögélő szerzetesek, arcukról a béke mosolya ragyog a világra – talán még ma is ezzel a képpel azonosítjuk a buddhizmus követőit. De mi is Buddha tanítása?
Szerző: Iliás Katalin
Egy csipet buddhizmus
A buddhizmus nem hisz egy teremtő, fenntartó, gondviselő isten létezésében, nincsen a szokásos értelemben vett mennyország vagy pokol. A buddhizmus célja az Én megszüntetése, az ego kioltása, a létezés körforgásából való teljes megszabadulás. Buddha tanítása szerint minden, ami a léthez köt bennünket, s így maga a létezés is szenvedéssel teli. Buddha szavait idézve: „a születés szenvedés, az öregség szenvedés, a betegség szenvedés, a halál szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha a kívánság nem teljesül, az is szenvedés”. A létezés szenvedésteli jellegét az emberben jelen levő vágy - a gyönyör, a létezés és a birtoklás vágya - okozza.
Mielőtt azonban „minden mindegy, így is úgy is szenvedünk!” felkiáltással az üveg vagy a borotva után nyúlnánk, van egy jó hír is; a buddhizmus erre a problémára kínál megoldást. A feladat roppant egyszerű, a megvalósítása már annál nehezebb: a szenvedés megszüntetésének módja a vágyak feladása. Buddha az ösvényre is rámutatott, amelyen tanítványainak haladnia kell, ez pedig a Nyolcrétű Nemes Ösvény, ebbe tartozik bele például a helyes nézetek, vagy a helyes életmód kialakításának fontossága.
Mit üzenhet ez a filozófia a hétköznapi ember számára? Röviden megfogalmazva a gondolat lényege a következő.
„Ha a kívánság nem teljesül...” - Megelégedettség. Az ember mindig többre, másra vágyik, mint ami a birtokában lehet. A javak hajhászása végtelen. Ha valamit megszereztünk, mást, újabbat akarunk. Ne vágyjunk olyanra, amit nem kaphatunk meg, tanuljunk meg megelégedni azzal, ami már a mienk és tudjunk lemondani róla, amikor annak jön el az ideje!
„Elveszíteni azt, akit szeretünk...”- Lemondás. Akiket szeretünk, önálló akarattal, önálló „sorssal” bíró lények, ahogy beléptek életünkbe, úgy bármikor tovább is állhatnak, hogy a saját útjukat járják tovább. Ha nem tekintjük birtokunknak a szeretett lényt, nem okoz majd fájdalmat az elvesztése sem.
„Öregség és halál”- Ellobbanás. Minden múlandó ami keletkezett, a születés és a halál az élet természetes része. Ha ragaszkodunk énünkhöz vagy egonkhoz, akkor ennek elveszítésének a gondolata szenvedést fog okozni nekünk. A halál nem rossz vagy jó. A halál csak egy változás, mely új állapotot eredményez. Mi ebben a formában nem létezünk ugyan tovább, azonban mégsem szűnünk meg teljesen. Beérik korábbi tetteink gyümölcse, mely újabb testetöltéshez vezet, egészen addig míg az összes gyümölcsöt le nem szüreteltük és végleg elcsitul a létezés kereke.
Létkerék
Február 3-án ünnepelték Kínában a holdújévet, vagyis a tavaszünnepet. A hazai buddhista közösségek is összegyűltek A Tan Kapuja Buddhista Főiskola szertartástermében, hogy együtt köszöntsék az új esztendőt. Az esemény jelentőségéről és üzenetéről Mireisz László, A Tan Kapuja Buddhista Egyház alapítója beszélt a hallgatóságnak.
A keresztény kultúrában a lineáris időfelfogás az uralkodó. A világunk egy kezdőponttól egy végső pontig, a teremtéstől a végítélet felé halad. Az individuum ennek a vonalnak egy szakaszát metszi ki és veszi birtokba élete során, születésétől haláláig. A nyugati ember életében a szilveszter egy szakasz lezárása. Számvetés a múlt eseményeiről és a jövőre irányuló tervek, remények megfogalmazása.
A buddhista filozófia ciklikus világképben gondolkodik, a világ örökös körforgásban van, minden örökkön visszatér. Így létezik az individuum újra és újra az idő nagy folyamában. Az idő áramlása és a tudatállapotaink között azonban kapcsolat áll fenn. Hogy mennyire rohan a minket körülvevő világ, hogy a létezés kereke mennyire gyorsult fel, hogy csak sodródunk az árral vagy mi magunk irányítjuk az eseményeket, az egyes egyéntől is függ. Az időt a tudatunkkal, a tudatunkat pedig a légzés által befolyásolhatjuk. Vagy megfordítva a dolgot: a légzés szabályozásával tudatunkat is befolyásoljuk, végső soron pedig az idő áramlását. A vadzsrajána buddhizmus a holdújév alkalmával az időnek ezt a kerekét, a Kálacsakrát, a létezés körforgását tudatosítja. A cél a külső és a belső világ harmonizálása, az idő kerekének lelassítása, a körforgásból való megszabadulás, az ellobbanás, a Nirvána elérés.
Új szelek
Feng shui szerint berendezett szobánkban füstölővel illatosítunk, a polcon Buddha szobor a könyvtámaszték. Kapcsolatunkban a jin és jang energia harmóniájára törekszünk, szexuális életünket a kámaszútrával próbáljuk színesebbé varázsolni. Vacsorára ájurvédikus recept szerint készült „biotofufasírtot” eszünk szójatejjel, a női magazinok alakformálásra a jógát, lazításnak a meditációt ajánlják.
A keleti kultúra lassan beszivárog mindennapjainkban. Ha elég körültekintőek vagyunk, az üzleti érdekek mozgatta trend mögött valódi kincsre is bukkanhatunk. Úgy tűnik az igény megvan, a lehetőség pedig adott. Kérdés, hogy élünk-e vele. Törekedjetek fáradhatatlanul!
|
Hozzszlsok
|
| party hrek, informcik | Hiba a krsben
MySQL hibazenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|