| | | | | A Hold és a filmművészet |  szerzõ: Szántó Sz. Erika |
HÃvhatták akár Lunának, Szelénének vagy Honszunak, annyi már a XX. század elején is bizonyos volt, hogy a film sem kerülheti el a Hold misztikumát.
Irány a Hold
 A Hold megkapó erejét bizonyÃtja, hogy George Méliés már 1898-ban, alig három évvel az elsÅ‘ filmkÃsérletek után, elfordulva az akkor divatos életjelenetek filmezésétÅ‘l, leforgatja történetre alapuló Egy méterre a Holdtól (La Lune a un Métre) cÃmű filmjét, melyben a műfaj elsÅ‘ Hold-utazása lévén, még maga a Hold utazik csinos hölgyként egy csillagász álmába. Nem sokkal késÅ‘bb Méliés a filmtörténet elsÅ‘ sci-fijébe is belevág Jules Verne Utazás a Holdba cÃmű regényének interpretációjával (Le Voyage dans la Lune, Utazás a Holdba, 1902), melynek sikerein felbuzdulva már számos rendezÅ‘ indÃt filminváziót a Hold ellen: Percy Stow 1908-as When the Man in the Moon Seeks a Wife (Mikor a Holdbéli Ember feleséget keres) cÃmű filmjében egy fehérruhás szelenita érkezik partnerkeresÅ‘be Londonba, Fritz Lang pedig a tudomány eredményeihez is hozzájárul, amikor holdraszállásról szóló filmjéhez neves rakétaspecialisták segÃtségét kéri, és megszületik a visszaszámlálás ötlete (Die Frau im Mond, Asszony a Holdon, 1929).
Nemzetközi áramlatot elindÃtva, a szovjetek is leforgatják- már hangosfilmként- saját űrutazós filmjüket, melyben Sztálin és Vorosilov névre keresztelt rakétákkal hódÃtják meg a Holdat (Kozmicsenszkij reisz, Kozmikus utazás, rend.: Vaszilij Zsuravljev, 1935), és hogy magyar vonatkozása is legyen a sci-finek, Hollywoodban az elsÅ‘ űrutazásról szóló tudományos-fantasztikus filmet Robert Heinlein Rocketship Galileo cÃmű regényébÅ‘l, Pál György irányÃtásával rendezik meg. (Destination Moon, Irány a Hold, rend.: Irving Pichel, 1950) A film érdekessége, azonkÃvül hogy Pál filmje a dokumentumszerű ábrázolásmód kedvéért szakÃt a korábbi űropera-hagyományokkal, Webster Philips sminkmester speciális eszköze, mely segÃtségével elÅ‘ször látható a nagyfokú gyorsulás hatása az emberi arcon.
Az előbbi filmre való reflektálásnak és egyben hidegháborús válasznak is tekinthető, az ezután következő Nyebo szovjet (Szovjet égbolt, rend.: Akeszander Kozir-Mihail Karjukov, 1959), melyben a szovjetek űr-teljhatalmukat fitogtatva lövik ki az űrhajóikat a Hold, illetve a Mars felé. A válasz sem késlekedik soká, 1968-ban Stanley Kubrick és Arthur C. Clarke együttműködéséből megszületik a tudományos-fantasztikum legnagyobb kultuszfilmje, a 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey).
A sci-fik sorát folytatva, az 1969. november 14. –i békés holdraszállás sem vet véget a Hold-misztikum kutatásának, és a sötét rejtélyek gyártásának. Az Alfa Holdbázis cÃmű brit sorozatban (Space 1999, 1975) például egy kataklizma szakÃtja el a Holdat Föld körüli keringésébÅ‘l a felszÃnén működÅ‘ holdbázis személyzetével együtt, 1995-ben pedig elkészül az Apolló 13 drámája (Apollo 13, rend.: Ron Howard), mely annak a három szerencsétlenül járt asztronautának a történetét meséli el, akik az Apollo-13 űrprogramban a Holdra szálltak volna.
Magyar Hold
Pál Györgynél szorosabb magyarországi vonatkozásban Reisenbüchler Sándor két animációját lehet megemlÃteni: a sokat dÃjazott, 1968-as A Nap és a Hold elrablását, mellyel a szerzÅ‘ egyben új stÃlust és új nyelvet is teremtett az animáció világában, és az utópisztikus látomást megjelenÃtÅ‘ Holdmesét (1975), mely egy, a földi életet befolyásoló, holdűrhajó útjáról számol be.
A hatás
 Az animáción és a tudományos-fantasztikumon kÃvül, absztraktabb megközelÃtésben, de a Hold bűvkörébe kerültek a filmművészet más területei is. Asszociációs láncot elindÃtva
Bertolucci 1979-ben rendezi meg A Hold cÃmű filmjét (La luna), melyben egy opreaénekesnÅ‘ és kamaszfia Ödipusz-komplexustól sem mentes, problémákkal terhes kapcsolatát állÃtja központba, Fellini utolsó filmjében, A Hold hangjaiban (La voce della luna, 1990) pedig egy elmegyógyintézetbÅ‘l szabadult ártalmatlan bolond szemszögébÅ‘l láttatja a világot.
|
Ajánló: Ember a Holdon (1999)
Rendező: Milos Forman, főszereplők: Jim Carrey, Danny deVito, Courtney Love
Milos Forman filmje Andy Kaufman amerikai komikus életét mutatja be Great Neck-ben (Long Island) töltött gyermekkorától - amikor "láthatatlan" közönség elÅ‘tt lépett fel -, egészen a tüdÅ‘rák egy ritka fajtája okozta haláláig. A film második része Kaufman pályafutásának kudarcairól szól, arról az idÅ‘szakról, amikor kissé túl messzire merészkedett. A pankrációhoz való kötÅ‘dése - amely az évtized egyik legnagyobb szórakoztatóipari svindlije volt - még azokat is elfordÃtotta tÅ‘le, aki a legtovább kitartottak az elÅ‘adó mellett.
|
|
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
