| | | | | Etalon a magyar filmművészetben |  szerzõ: Plecskó Edina |
A nemzetközileg is elismert Kossuth-dÃjas, kiváló filmrendezÅ‘nk, Jancsó Miklós számára a hatvanas évek jelentÅ‘s idÅ‘szak volt. Az ekkor készült filmjei - A Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, a Csend és kiáltás, vagy az Oldás és kötés - az úgynevezett "magyar iskola" reprezentatÃv darabjai lettek. A 20. század kulturális értelemben vett egyik legmozgalmasabb esztendeje -1968- pedig ez évtizeden belül is kitűnt számára.
 A párizsi lázadások és a prágai tavasz esztendejében járunk, amikor Jancsó megÃtélése a magyar kultúrpolitikában megváltozott: ekkor tudta magát kitörölni a rossz szemmel nézett filmművészek listájáról. S hogy filmjein keresztül mit közvetÃtett az embereknek, abban természetesen a magyar politikai életnek is szerepe volt. Ekkoriban Kádár két lehetÅ‘ség közül választhatott: vagy kiáll a cseh forradalom mellett, és Ãgy kivÃvja Moszkva haragját, vagy csatlakozik a reformleverÅ‘ hadhoz. Mint ismeretes, Kádár ez utóbbit választotta, amely történések az akkoriban készült filmekre is befolyással voltak.
Az 1968-ban készült Fényes szelek cÃmű nagyjátékfilm az akkori hangulat erÅ‘teljes hordozójává vált, a szereplÅ‘k jelmondatokká érlelÅ‘dött szavai - "Hej a mi lobogónkat fényes szelek fújják"- a mai napig szimbolikus érvénnyel képezik le a korabeli állapotokat. A film sok motÃvuma és mozgásrendszere is francia gyökerekbÅ‘l táplálkozik, hiszen az akkori lázadásoknak Jancsó személyes résztvevÅ‘je volt. A hatvanas években hazánkban erÅ‘s Párizs-centrikus kultúra uralkodott, s többek között Jancsó is elnyert egy ösztöndÃjat, amellyel három hónapot a francia fÅ‘városban tölthetett. A diáklázadások idején végig külhonban volt, Párizsban vörös ingben járta végig a tüntetéseket, miután új emberként tért haza. A benne akkor feltörÅ‘ érzelmek köszönnek vissza az 1948-ban játszódó filmben, ahol a forrongó magyar fiatalok a NÉKOSZ mozgalom keretében szálltak szembe az egyházzal. Jancsó, a hatalmi erÅ‘szak és az emberi alávetettség viszonyát kÃvánta megmutatni a "fényes szellÅ‘k" korszakában, figyelmeztetve a személytelenségbe és hatalmi erÅ‘szakba torkolló forradalom veszélyeire.
Szintén 1968-ban forgott a Csend és kiáltás cÃmű film, amely cselekménye korának az 1919-es évet jelöli ki. E műben, egy volt vörös katona rejtegetése nyomán él rettegésben a környék, hitelesen bemutatva az embereken úrrá levÅ‘ megalázottság és félelem érzéseit. Jancsó kitűnÅ‘ rendezése tetten érhetÅ‘ abban, hogy általa ráeszmélhetünk a megjelenÃtett korok viszonyának igazi minÅ‘ségére, amellyel a közönség megbecsülését is méltán vÃvta ki.
|
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
