Először azt gondoltam, hűűű, mennyire könnyű dolgom van, hogy a New moon-ról kell írnom, aztán rájöttem, hogy ez nincs teljesen így, hiszen a témánkat kell elsősorban szem előtt tartanom.
A könyv, és a belőle készült, aktuális vámpírlázat fenntartó film kapott hideget, meleget, lelkes rajongást és fanyalgó kritikát egyaránt. Bevallhatjuk, a mozi csak azoknak tetszhet (legalább egy kicsit), akik olvasták és szerették a könyvet (legalább egy kicsit). Aki nem tartozik közéjük, valószínűleg pont most zárja be a cikkemet, amit megértek. De koncentráljunk az átváltozásra! Vagyis illendő többes számot használni, hiszen két átváltozós vonallal is találkozunk a filmben. Bella, aki emberlét helyett vámpír akar lenni, és Jacob, aki bőven megelégedne azzal, ha ember marad, és nem kellene időről időre farkasbőrbe bújnia. Mint tudjuk, az első rész azzal végződik, hogy Bella azért nyafog, hogy bizony ő is szeretne vámpírrá válni, hogy ezáltal méltó (gyönyörű, örökéletű, örökifjú stb.) párja legyen Edwardnak. A srác több okból sem hajlandó teljesíteni a kérését, de barátnője nyaggatására végül úgy tűnik, beadja a derekát, de mindezt olyan feltételhez köti, ami első hallásra teljesíthetetlennek tűnik Bella számára.