| | | | | Eötvös Péter |  szerző: Kinga |
Zeneszerző-karmester, tanár. Könnyen lehet, hogy a külföldiek számára oly ismert név, a magyar fül számára kicsit furcsán-ismeretlenül cseng. Pedig igazán ismerős lehetne, hiszen rendszeres vendége Európa legnagyobb fesztiváljainak, így a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak is. Mindemellett vezényli Európa legnagyobb zenekarait, többek között a Berlini, a Müncheni, a Londoni és a Bécsi Filharmonikus Zenekart.
 Az erdélyi székelyudvarhelyen született művész-tanár kompozícióit világszerte játsszák, öt operája rendszeresen műsoron van Európa és Amerika operaházaiban. Műveivel több nemzetközi díjat elnyert, és Európa legnagyobb zenekarai és operaházai rendelnek tőle újabbakat. Jelenleg a Glyndebourne Festival Opera, a Müncheni Opera és a Madridi Opera részére új operákat, a Berlini Filharmonikusok, a Gulbenkian Zenekar és a párizsi Rádió Filharmonikus Zenekar részére pedig új zenekari darabokat ír. Mint professzor a karlsruhei és a kölni Zeneművészeti Főiskolán tanított 1991 és 2007 között. Továbbá nemzetközi mesterkurzusokon, visszatérő professzorként, pedig a szombathelyi Bartók Szemináriumnak is.
Igazából nehéz követni, hogy merre láthattuk Eötvös Pétert legutóbb, mert igazi világpolgár, rengeteget utazik. Az utóbbi harminchét évből tizet Németországban, tizenhármat Franciaországban, és tizet Hollandiában töltött folyamatos utazásai mellett. Idén márciusra már hét országban vezényelt (Spanyolország, Franciaország, USA, Hollandia, Japán, Németország, Svédország). Felesége, aki egyszersmind menedzser, sajtós és titkárnő mindenhová elkíséri, és segít. Utazásai mellett fél évet mindig Budapesten tölt, Magyarországot tekinti hazájának, ide tér vissza feltöltődni és nyugodtan alkotni.
Lyonban köré szervezték a legutóbbi Zenei Biennálét, így méltán büszkék  lehetünk rá. Ez annyit jelent, hogy mind a fellépők, mind a műsorra tűzött előadások az ő személyéhez kötődtek, vagy azért, mert már dolgoztak együtt, vagy azért, mert valamilyen módon hatottak az ő művészetére. Ráadásul Eötvös legújabb operáját, a Lady Sarashina-t kifejezetten a Lyoni Opera felkérésére írta meg. A mű, mely egy japán költőnő mintegy ezeréves naplójának feldolgozása, világpremierjével kezdődött meg a fesztivál. Meglehet, ez lesz újabb világszerte játszott operája, a Három nővér, Az erkély, és az Amerika angyalai mellett.
1991-ben Magyarországon megalapította a Nemzetközi Eötvös Intézet Alapítványát, amely ösztöndíjjal támogatja a fiatal zeneszerzők és karmesterek továbbképzését. Díjait felsorolni is nehéz, Kossuth-díjas (2002.), Francia Köztársaság Művészetekért Érdemrendjének Parancsnoki fokozata (2003.) Grammy-díjra jelölték a Bartók Kétszakállú herceg vára című CD-jét (2004.), Pro-Europa-díj – uniós (2004.), Cannes-ban elvitte a Living composer díjat (2004.), s evvel még nem teljes a lista. Mind annyi díj és dicsőség ellenére Eötvös Péter nem hivalkodó, szerény ember.
Eötvös Péter rengeteget tanít. A budapesti Kortárs Zenei Központban, mely a művész-tanár saját intézete, továbbá több ország művészeti akadémiáján. A Lyoni Zenei Biennálén is napi négy-öt órát adott a városba érkezett  diákoknak (hatvan-hetven zeneszerző szakos, fúvós, ütős és zongorista hallgatónak). Ahogy ő fogalmazott ezt azért tette, mert: „Nagyon fontosnak tartom a személyes találkozást a fiatalokkal. Szívesen adom nekik át, amit eddig megtanultam. Egy mesterkurzus alatt a tehetségre, a zenéhez, az alkotáshoz való viszonyra és a hibákra is fény derül. És, ha sikerül valamit ösztönözve átadni, annak hosszú távú hatásai lehetnek. Tudom, mert nekem is van ilyen élményem. Kodály Zoltán hatott így rám. Egész fiatalon találkoztam vele Miskolcon, ott tanultam zenét. A mai napig tudom a kocsijának a rendszámát.”
Hol bukkan fel újra a zeneszerző- karmester- pedagógus? Nehéz követni, annyi szent, hogy augusztusban Angliában várhatjuk felbukkanását a Szerelemről és más démonokról című Gabriel Garcia Márquez műből készült opera ősbemutatóján. Egy évben két világpremier és koncertidőpontok 2009 végéig lekötve, nagy szó ez egy kortárs zeneszerzőnek.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
