| | | | | Porondra fel! |  szerző: Szántó Sz. Erika |
A cirkusz, bárhol is tartott a világ, mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt. Shakespeare például félig mosolygó, félig síró bohóca mögé rejtette társadalom- és önkritikáját, csakúgy ahogy később egy-egy alkotásában Cézanne, Chagall, Miró vagy Picassó is. A filmekben, videoklipekben a porond már kissé groteszk értelmezést kap: a cirkuszt a szórakoztatás mai szimbólumai ugyanis vagy elragadóan varázslatosnak, vagy éppen aktualitását vesztett letűnt korok pódiumának állítja be.
A cirkusz minden formáját jól ismerő Britney Spears, 2008. december 2-án adta ki visszatérő Circus című albumát. A klipben Britney csábos bűvésznőt alakít, a porond pedig ebben az esetben felér egy szexuális segédeszközzel.
És akkor íme az örök vetélytárs. A dalpárbaj nyertese egyértelműen Christina Aguilera, a Welcome (Enter The Circus) című számával. Kifinomultabb, érettebb munka, a video pedig tökéletes századeleji hangulatot áraszt.
„Vártam, míg az épület ingása eléri a holtpontot - ekkor halálos csöndben kiegyenesedtem, kibontottam trikómat és kihúztam a hegedűt... Remegő kézzel illesztettem rá a vonót... most egyik lábammal tapogatózva, lassan elengedtem a póznát - előredőltem... egyensúlyoztam néhány percig... s felhasználva a rémület csöndjét, mely odalent kitátotta a szájakat s marokra fogta a szíveket... lassan és remegve játszani kezdtem a melódiát, amit régen, régen, régen hallottam egyszer zengeni és zokogni a szívemben.”(Karinthy F.)
Lenny Kravitz negyedik albuma, az 1995-ös Circus legendásan rosszul sikerült. A zenész csak nagy nehezen tudott kilábalni a lemez okozta hullámvölgyből. „Rengeteg különböző elem van a zenémben, és ez tényleg azt mutatja honnan jöttem és persze, hogy hová tartok.”-mondta. Nézzük hát a rettenetet. Lenny dalban mondja el.
Evezzünk most hazai vizekre, hiszen miénk ez a cirkusz (persze csak amíg a törpe ordibál, és az óriás félreáll).
Végül pedig következzen egy másfajta cirkusz, a Hülye járások Minisztériumának jóváhagyásával.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
