| | | | | Shakespeare lopta Hamletet |
|
Hegedüs Géza- Kónya Judit: Kalandozás a dramaturgia világában.
Hamlet, dán királyfi (részlet)
 A dráma témája, illetve Hamlet alakja eddigi tudtunkkal először Saxo Grammaticus, a XIII. században élt dán krónikás latin nyelvű művében fordul elő. Saxo meséli el a szerinte az előző, tehát a XII. században élt Amlethus királyfi, majd király történetét. Ez az Amlethus megtudja, hogy apját megölték a gyilkos az áldozat öccse volt, aki a helyére ült, és azóta zsarnoki módon uralkodik. Uralmát erősíti, hogy a titkos gyilkosság után feleségül vette a halott király özvegyét, vagyis korábbi sógornőjét. Amlethus, hogy bosszút állhasson, úgy tesz, mintha megtébolyodott volna, így meg tudja közelíteni a gyilkos nagybácsit, akit megöl, és mint apjának törvényes örököse, elfoglalja a trónt. A szépirodalmi műbe kívánkozó téma történelmi hitelessége igen kétséges. A skandináv népek középkori krónikáiban erősen keveredtek mondai, nép körében kialakult mesés és novellisztikus, vagy az egykori valóságot pletyka érdekességekkel eltorzító elemek, és a különböző krónikások történetei minduntalan ellentmondanak egymásnak. (...)
Ma például az a tudományos vélemény, hogy Amlethus vagy egyáltalán nem élt, és alakját vagy Saxo, vagy valaki, akitől ő hallotta a történetet, novellisztikus képzelettel találta ki; vagy ha talán hasonló eseménysor elő is fordult a dán uralkodói körökben, ez sokkal korábban, mág a vikingek megjelenése előtti időkben, tehát az I. évezred végső századaiban eshetett, és semmiképpen sem Elsinore-ban, azaz Helsingőrben, ahová a későbbi irdalom helyezte. Saxo krónikája azonban ismeretes volt Dánián túl is. Ismerte a XVI. Századbeli ismert francia író, Belleforest is, aki Tragikus történetek című novelláskötetében átdolgozott és most már kifejezetten szépirodalmi formában mesélte el a dán Amleth herceg történetét.
Belleforest könyvét ugyan idővel angolra is lefordították, de Shakespeare-nek valahonnét előbb is ismernie kellett, mivel a francia novelláskönyv csak 1608-ban jelent meg angolul, a Hamlet dráma pedig alighanem 1601-ben készült el. Arról pedig nincs tudomásunk, hogy Shakespeare tudott volna franciául. (...) Talán valaki franciául olvasta, és elmesélte neki a tartalmát. De annyi bizonyos, hogy már az 1580-as években volt egy angol nyelvű dráma Hamlet történetéről. Szövegét nem ismerjük, de 1589-től kezdve több ízben említik, többször is felújítják. Az irodalomkutatás úgy gyanítja, hogy Thomas Kyd, a Shakespeare előtti angol reneszánsz drámairodalom egyik legjelentékenyebb és nagy hatású szerzője írhatta.
Shakespeare nyilván ismerte ezt a művet. És egészen bizonyosan ismerte Kyd leghíresebb, máig is közismert drámáját is, a Spanyol tragédiát, amelyben egy, a színjátékon belül eljátszott színjáték határozza meg a cselekmény további menetét. Ez adta az ötletet Shakespeare-nek az ötletet ahhoz, hogy Hamlet egy dráma megírásával és előadásával leplezze le a bűnöst.
 Saxo, Belleforest és Kyd mellett azonban nem kisebb jelentőségű lehetett a cselekményformálásban Oresztésznek az ókori görög drámairodalomból jól ismert tragikus története. Shakespeare reneszánsz költő, és reneszánsz legfőbb minta és példaképe a görög és római antik irodalom. Oresztész története pedig a legtöbbször megragadott téma az egész görög drámairodalomban: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész egymás után más-más felfogásban fogalmazta drámává. De akármilyen volt a felfogás- a téma azonos: egy királyt (Agamemnont) egy közeli rokona (Aigisztosz) megöl, elfoglalja a trónját és feleségül veszi a feleségét, akivel már előzőleg is bűnös szerelmi viszonyt folytatott. Idővel a megölt király fia (Oresztész) haza tér külföldről, megtudja egy földöntúli lénytől (Apollón isten), hogy apja miféle gyilkosság áldozata lett, mire bosszút áll. Shakespeare Hamletjének tartalmát ugyanezekkel a szavakkal elmondhatjuk. (...)
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
