| | | | | A kognitívan motivált test | Filmek ösztönről
 szerző: Szántó Sz. Erika |
Míg Pálffy György Taxidermiájában az első történet a kognitívan motivált testé, Pasolini a Saloban már az ösztönös túlélést definiálja. Az ösztön nem más, mint a viselkedés genetikailag programozott indítéka. Kényszer, Érdek, Ösztönélet.
Pasolini: Salo, avagy Szodoma 120 napja
A Salo, avagy Szodoma 120 napja egyszerre jelenti a nácizmus gyilkoló és túlélő ösztönét, az elferdített nemi vágyak szükséges kielégítését. Pasolini filmje bebizonyítja: az ösztönök, amelyek állandó erőként hatnak, folytonosan fennállnak, ezért nem lehet könnyen menekülni előlük. A filmben főként a Freud -féle agressziós ösztön jelenik meg, amelynek alapja, hogy az ember alapvetően rossz. A helyszín: az észak-olaszországi Salò, a Garda-tó partján, a fasiszta megszállás idején. A Hatalmat szimbolizáló négy úr fegyveresek segítségével fiatal fiúkat és lányokat ejt foglyul. A legszebbeket kiválogatják, és egy kastélyba vonulnak velük. Itt szigorú rendszabályok szerint tartják fogva őket. Az Orgiák termében mindennap idős prostituáltak különleges perverzitásokról szóló történetekkel szítják fel a négy hatalmasság szexuális vágyait, melyeket ők aztán a fiatalokon vezetnek le. A mániák után az emberi ürülék, majd a vér lesz a történetek központi témája, végül a sokkoló fináléban a négy úr testőreik segítségével, a kastély zárt udvarán, válogatott kegyetlenséggel kivégzi a foglyokat. Pasolini Dante Isteni színjáték című művének szerkezete nyomán a Salòt körökre osztotta: A Pokol tornáca, A mániák köre, A szar köre, A vér köre. Mindegyik egyre mélyebbre viszi a nézőt az embertelenség poklába, és ezt az alászállást szimbolizálják a körökben látható egyre bizarrabb házassági ceremóniák, melyek egyben annak bizonyítékai is, hogy a polgári társadalmat képviselő urak saját intézményrendszereiket sem tekintik szentnek.
Pálfi György: Taxidermia
Pálfi generációkat átívelő családtörténete arra bizonyíték, hogy az ösztönt mindenképpen ki kell elégíteni, hogy energiája levezetődjék. A film első története a kognitívan motivált testé, úgy ahogy ez az intuíciókon alapuló testtudat végigfut az egész filmen is. A fáskamra magányában az ösztönös önkielégítés, pár évtizeddel később pedig a megfékezhetetlen zabálás, (és így a test kitágítása, határainak próbálgatása), majd az unoka önpreparálási akciója a tudattalan tudatosság komor mindenhatóságát tükrözi.
Verhoeven: Elemi ösztön 1. vs. 2.
Freud szerint a lelket a külvilág felől és a belső világból érhetik ingerek.  Verhoeven a belsőből merít, azon belül is a nemi ingeréhségből. A san fransisco-i night club tulajdonosát, Johnny Boz-t holtan találják az ágyában. Nick Curran nyomozó kapja meg az ügyet, aki ugyan ma már teljesen tiszta, de múltjában nagy szerepet kapott az alkohol és a kábítószer. Az első számú gyanúsított Catherine Tramell, a titokzatos és kihívó regényírónő, aki Boz szeretője volt. Kiderül, hogy a gyilkosság pontos mása Catherine egyik könyvében leírt gyilkosságnak, Nick azonban nem tud ellenállni a nő vonzerejének... Az első rész kiemelkedően magas érdeme, hogy Sharon Stone és Michael Douglas híres kettőse archetípust teremtett a filmes szexjelenetek sorában. A második rész azonban már nem tudja teljesíteni a mércét. Michael Caton-Jones filmje az Elemi ösztön 2. az öregedő Stone-nal és a nem túl meggyőző David Morrissey-vel csúfos bukás a nyers és obszcén, mégis teljesen elfogadottan ösztönös első résszel szemben.
Bunuel: Az öldöklő angyal
Bunuel Az öldöklő angyalban a többnyire tudattalan, de annál erősebb, életben maradás ösztönét állítja a középpontba. A ki nem mondott ingerek és ösztönök nem szűnnek meg létezni, tudattalan kínt okoznak a lelki szerkezetben, és arra törekszenek, hogy kifejeződjenek, hogy észrevetessék magukat a tudattal. A történet szerint a Nobile házaspár egy operaelőadás után vacsorát ad a barátainak. A vacsora utáni zenélés, beszélgetés közben egyre többen elálmosodnak, és bár hazamenetelről beszélnek, ott helyben elalszanak. Reggel döbbenten vitatják a történteket, ám az egyébként nyitott szalon küszöbét senki nem tudja átlépni. E megmagyarázhatatlan korlátozottság miatt a társaság egyre kétségbeesettebb és hisztérikusabb lesz. A legegyszerűbb vágyukat, miszerint kilépjenek a szobából nem tudják teljesíteni, az addig magasan intellektuel és sznob társaság pedig idővel leegyszerűsödik az élelem, nemi vágyak és az agresszió érzéseinek szintjére.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
