| | | | | Latinovits, a Színészkirály |  szerző: Tóth Tamara |
Amikor kitaláltuk, hogy Latinovits Zoltánról írunk, valahogy fel sem merült, hogy napjaink nagyjai közül válasszunk híres magyart, jelen esetben férfit. Mi lehet ennek az oka? Talán nincs ma olyan férfi, aki témánknak megfelelne? Vajon miért választottunk olyan embert, aki azelőtt élt, mielőtt megszülettünk volna?
Nem szeretnék életrajzi adatokat egymásra halmozni, sem pályaképet felvázolni. Olvastam egy interjút Ruttkai Éva lányával, Gábor Júliával. Az ő szavai mindent elárulnak arról, milyen is volt Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva kapcsolata. Visszaemlékezése szerint ilyen nagy szerelem, mint az övék, csak keveseknek adatik meg, fájdalmas és gyönyörű egyszerre. A Tündérkirálynő és a Színészkirály. Nézegetem a fényképeket Latinovitsról, nem tetszik, még a fiatalkori képein sem. (Elnézést a most felszisszenő nagyiktól!) Magas homlok, nagyon kifejező szemekkel, férfias, nem tagadom. Talán emiatt mégsem zárom be az oldalt, újabb és újabb képeket nyitok meg. Közben úgy érzem, egyre jobban érdekel, milyen ember lehetett, hogyan történhetett, hogy olyan nagyon fiatalon hagyta itt Tündérkirálynőjét. A Színészkirály méltán rászolgált a nevére, színészi játékát az intellektualitás, a sajátos értelmezés, az irónia, a modern és a klasszikus összefonódása jellemezte. Szerepei is és végletesek voltak, de hiteles volt a jó, tiszta és nemes lelkű hős és a végletesen gonosz, torzult lélek megformálásában is.
 A filmezésnél jóval előrébb helyezte értékrendjében a színházat, de mégis rengeteg filmszerep kötődik a nevéhez. Közben meghallgatok néhány József Attila verset, Latinovits szavalásában. Nagyon fáj. Kopogtatás nélkül. Kosztolányi: Akarsz-e játszani? Randnóti. Nem tudhatom. A hangja tényleg magával ragadó, életre kelti a verset és a költőt is egyben, simogatja a fülemet. Nem elég a versekből. Sajnálom azt is, hogy eddig nem láttam Ruttkaival közös filmben, kíváncsi vagyok, hogy híres, szenvedélyes szerelmük, hogyan jelenik meg.
 Latinovits Zoltán talán nem a megfelelő korban élt. Hatalmas egyénisége, meg nem alkuvása, kompromisszumoktól mentes véleménye a rendszer szemében veszélyes volt. Pályatársai – és nem csak a barátai – véleménye viszont egyöntetű, hogy a Színészkirály a róla kialakult képpel ellentétben egy örök idealista típus volt, magánéletében és a színházban egyaránt becsületes és elvhű, akinek lázadása kizárólag jobbító szándékú volt. Mindössze 44 éves volt, amikor 1976. június 4-én, Balatonszemesen egy vonat elgázolta. Halála körülményeit máig sem tisztázták egyértelműen.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
