| | | | | Arany János- Shakespeare nagykövete |  szerző: Plecskó Edina |
Arany János a 19. századi magyar irodalom kétségtelenül egyik legmeghatározóbb alakja, többnyire a neves balládák és a Toldi írójaként vonult be a köztudatba.
 Ám jelen aspektusból kivált figyelemre méltó fordítói munkássága, a Shakespeare művek kapcsán fennmaradt örök értékű alkotásai. Az ő odaadásának köszönhetően megkezdődött, és az angol drámaköltő születésének 300. évfordulójára jelentősen előrehaladott a teljes magyar Shakespeare-fordítás ügye. Shakespeare-hez fűződő kapcsolata a '30-as években vette kezdetét, amikor is Arany rövid ideig színészként is kipróbálta magát. Ekkor került hozzá közel az angol drámairodalom zsenijének munkássága és vált egyúttal kedvelt témájává. Hajdani debreceni diáktársa, Szilágyi István is bíztatta ekkor fordításra. Szerencsére ő maga is elég késztetést érzett az ügyben, majd 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatójaként irányítása alatt megalakult a Társaság Shakespeare-bizottsága. Ez indította meg az eddigi legnagyobb arányú magyar műfordítási vállalkozást, a teljes magyar Shakespeare-kiadást. A sorozat tizenkilenc kötetben, 1864 és 1879 között jelent meg, melyben Arany a már régebben megkezdett János király és a Szentivánéji álom művekkel szerepelt, illetve a sorozat céljaira készítette el immár klasszikussá vált Hamlet-fordítását is. Ezekkel mintegy külön fejezetet nyitott a műfordítás területén. Arany fordítói elve volt a szöveghűség, s lehetőleg a formához való ragaszkodás, de célja semmiképp sem azon olvasók kiszolgálása, akik az eredeti művel teljesen megegyező alkotásokra vágynak, sokkal inkább a tartalom magyar nyelvben való élvezetére törekedett.
Arany érdeme kétségtelenül nagy, hiszen általa válhatott hazánkban nemzeti klasszikussá az angol dráma koronázatlan királya. Munkásságának külföldi visszhangja sem elhanyagolandó, a magyar Shakespeare-fordítások iránt lelkes Bernard Shaw tízszer is elismételte Arany nevét, nehogy elfelejtse - ezzel mintegy igazolandó költőnk világviszonylatban való megbecsültségét. Fia, Arany László is adózott apja munkásságának, folytatva a nagy Shakespeare művek - Sok hűhó semmiért, A két veronai ifjú, Tévedések játéka - fordítását.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
