címlap    party    magunkról    szellemi támogatóink    kapcsolat     
Heti téma: a mese 
Heti téma: a mese 


 
       „Buddhizmus: a valódi szabadság megtapasztalása...”
szerző: Szondy Melinda
Mi késztethet valakit arra, hogy a buddhizmust válassza? Mit adhat ez a vallás a mindennapokban? Vallás ez egyáltalán? A szó általunk ismert értelmében valószínűleg nem, sokkal inkább egy életmód vagy mentalitás, az életről való speciális gondolkodás és hozzáállás. Három fő ága a „Hínajána”(kis út), a „Mahájána” (nagy út) és a „Vadzsrajána” (gyémánt út). Iski Klára majd egy évtizede ismerkedett meg a buddhizmus gyémánt út ágával, a Karma Kagyü vonallal, s lett később maga is buddhistává. Ma már ő is tanít, saját meditációs csoportot vezet. Választása egy életre szól; ennek okairól és a buddhizmusban szerzett tapasztalatairól beszélgettünk.

Hogyan kerültél kapcsolatba a buddhizmussal? Azonnal tudtad, hogy erre van szükséged, vagy időbe telt, míg megérett benned ez a döntés?

Katolikus családban nevelkedtem. Ezt a fajta hitet, már kisgyermekként sem éreztem magamhoz közelállónak. Sok minden zavart benne: a szigorú hierarchiája, a gyónás, az áldozás és az, hogy a problémámat majd más, egy kívülálló „valaki” fogja megoldani, ha jó leszek. Belülről ezt soha sem hittem. Az életem során mindig azt tapasztaltam, hogy minden terhet egyedül, a saját vállamon cipelek, igazából senki sem segít és egyedül vagyunk a világon.

Sokan nevelkednek keresztény családban, de valamiért mégsem érez így mindenki. Van valami oka annak, hogy ennyire katasztrofálisnak érezted a helyzetet?

Ezt az érzésemet olyan tapasztalatok igazolták, hogy amikor elváltam egyedül kellett szembenéznem a nehézségekkel, a két kamasz gyermekem felnevelésével. Amikor pedig a második férjem meghalt, hirtelen rengeteg megoldásra váró helyzettel találtam magam szemben. Iletve később is ezzel szembesültem, amikor szociális munkásként a hozzám fordulóknál önálló problémamegoldó készséget kellett kifejlesztenem, hiszen addig mindig másoktól várták a segítséget.

Hol és miként találkoztál először a buddhizmussal?

Konkrétan először az egyetemen találkoztam az öt világvallás tanulmányozása során a buddhizmussal és már akkor nagyon tetszett a filozófiája, mert nem hasonlított egyetlen más vallásra sem. Azt a fajta megoldást sugallta, amire én már gyermekként többször gondoltam, vagyis, hogy a probléma megoldása nálam van. Attól kezdve gyakran olvastam olyan könyveket, amelyek egy másfajta világot próbáltak bemutatni, bár a 70-es években még nem állt rendelkezésünkre olyan széles választék keleti filozófiáról szóló anyagokból, amikből valódi ismereteket szerezhettünk volna és mélyebben megismerhettük volna ezeket a vallási rendszereket. A 80-as években kezdtek elterjedni Magyarországon is olyan ismeretek, amik részben autentikusak, részben azonban a pénz kicsalására szolgáló „mutatványok” voltak. Mégis, éreztem, hogy ezek közt van „az én utam”, ezek közt fogom megtalálni a választ a kérdéseimre. Így jutottam el oda, hogy nyissak az alternatív módszerek akkoriban még kevéssé ismert megoldásai felé: jógáztam, agykontrolloztam, elmerültem a tao-ban, aztán következett a feng shui, a tai csi, csikung, de még mindig azt éreztem, hogy valahogy nem azt teszem, ami nekem kellene. Most már tudom, hogy mindezekkel a gyakorlatokkal is fejlesztettem a testemet, megtanultam az energiáimat kezelni és használtam a tudatomat is, de nekem valójában egyik módszer sem mutatta meg, hogy hogyan kell továbbfejlődnöm. Arra vágytam, hogy a dolgokat olyannak lássam, ahogyan azok valójában vannak. A buddhizmus mindig is érdekelt, rengeteg ilyen tárgyú könyvet olvastam, melyekhez ekkor már egyre jobban hozzá lehetett jutni. 2003-ban egyik nap azzal a hírrel jött haza a nagyobbik fiam, hogy jön egy láma Magyarországra, aki több okból is rendhagyó láma: egyrészt nem szerzetes, másrészt nyugati. Dán és buddhizmust tanít. Elhatároztam, hogy elmegyek és meghallgatom. Nem sok mindent értettem meg abból az első előadásból, de hallottam néhány olyan gondolatot, amik mintha az én fejemből pattantak volna ki. Éreztem, hogy ez a megközelítés nagyon közel áll hozzám.

Mióta gyakorlod intenzíven a buddhizmust? Milyen változásokat hozott az életedben?

2003-ban „vettem menedéket” – a buddhizmusban így hívják azt, amikortól ide tartozónak érzem magam -, azóta napi szinten gyakorlom a meditációkat. Azt figyeltem meg magamon, hogy sokkal toleránsabb, elnézőbb lettem, könnyen megbocsátok és nem érzek haragot. Mindezek azokhoz az érzésekhez kapcsolódnak, amiket el kell engednünk, hiszen a meglétük miatt szenvedünk. Ahogy a gyakorlatainkban egyre előbbre haladunk, úgy hagyjuk el ezeket a zavaró érzelmeket. Ettől boldognak, félelem nélkülinek érezzük magunkat, megtapasztaljuk az igazi szabadságot. Úgy érzem ezáltal fejlődik és megszilárdul a bölcsességünk. Ilyeneket tapasztalok magamon, mióta a buddhista meditációt folytatom.

A családod, gyerekeid hogyan fogadták, hogy buddhista lettél?

A szűkebb családom, gyermekeim, örültek, hogy elindultam ezen az úton, hiszen a fiaim még nálam is korábban kezdtek el a buddhizmussal foglalkozni. A menyem értelemszerűen buddhista körből került ki. Már a négyéves unokám is nagy élvezettel mondja tibetiül a mantrákat. A tágabb családom nem érti, hogy mi történt velem. Ők furcsának tartanak, de mindezek ellenére bizalommal vannak irántam, a problémáikkal hozzám fordulnak. Az életemnek az emberek segítésével kapcsolatos része nem sokat változott, hiszen egész életemben segítő foglalkozást űztem, s az, hogy a megoldatlan helyzetekben segítenem kell, számomra természetes.

Úgy tudom a buddhizmusnak több ága is van és te a „Karma Kagyü” vonalat választottad. Miért választottad éppen ezt?Mi a különbség a Kagyü és a többi buddhizmus-ág közt?

A buddhizmus minden ága a tudat fejlesztésével foglalkozik, melyhez a módszereket – ez főleg meditációs módszereket jelent- a Gautama Sziddhártha nevű herceg fejlesztette ki. Ő Sakyamuni Buddha. (A „buddha” szó jelentése: megvilágosodott). Minden ág a buddhizmusban a megszabadulást és a megvilágosodást, a szenvedés meghaladását tűzi ki célul. Tudjuk, hogy van szenvedés, de tudjuk azt is, hogy ez megszüntethető. Efelé vezet az az út, hogy nem bántunk másokat, szeretettel és együttérzéssel vagyunk mindenki iránt és ezt nem önmagunkért, hanem mindenki javára tesszük. Hogy célunkat elérhessük, meditációs módszereket használunk. A meditációs módszereken levő hangsúly különbözteti meg egymástól az egyes ágakat. Először láma Ole Nydállal találkoztam. Ő a Karma Kagyű vonal világi ágát irányító lámája, s az egész világon több, mint 600 meditációs csoportot hozott már létre. Őt a 16. Karmapa (ennek az ágnak az inkarnálódott vonaltartója) bízta meg, hogy hozza a buddhizmust nyugatra. A keleti és a nyugati emberek életformája nagyon sok mindenben különbözik, ezért a módszereket a nyugati életformának megfelelően működtetik. Én láma Ole útmutatásai alapján kezdtem el buddhista gyakorlatokat végezni. Több éve már egy nagy tekintélyű nepáli láma irányítja a fejlődésemet. Tőle értékes, a tudati fejlődésemet elősegítő tanításokat kapok és végre úgy érzem, megtaláltam az utamat: tanítóim mindent megtesznek a fejlődésem érdekében.

Ki vagy mi a „karmapa”? Ez valamiféle vallási vezetői megjelölés?

A „karmapa” tibet első tudatosan újjászületett lámája, a Karma Kagyű vonal spirituális vezetője. Minden buddha aktivitását magában hordozza. Sakyamuni Buddha megjósolta eljövetelüket. A tibetiek úgy tekintenek rá, mint egy élő Buddhára. Magas szintű önmegvalósítása és különleges képességei miatt a jógik királyának is nevezik.

Milyen speciális követelményeknek kell megfelelnie annak, aki úgy dönt, hogy a buddhizmus útjára kíván lépni? Vannak valamiféle speciális szabályok, amiket be kell tartani?

A Karma Kagyü vonalban különleges, speciális követelmények nincsenek. Persze jó, ha nem eszel sok húst, de nem kell vegetáriánusnak lennie annak, aki ezt az utat választja. Szexuális tiltás sincs, de mindent mértékkel tegyünk. Bódító anyagok fogyasztását legjobb, ha elkerüljük (cigaretta, alkohol, drog), de ha meditálsz, ezekre amúgy sem lesz szükséged. A mindennapi meditációhoz jó, ha tartod magad, de ha elkötelezted magad és a megvilágosodást tűzted ki célul, akkor egyszerűen igényed is lesz arra, hogy minden nap meditálj.

Milyen buddhistának lenni Magyarországon, ahol az emberek többsége alapvetően keresztény vagy manapság már inkább ateista beállítottságú? Hogyan viszonyul hozzád a környezeted? És te mennyire tudsz buddhista tanulmányaidra/előmeneteledre koncentrálni?

Azt tapasztaltam, hogy ha az ember nem használ különböző allűröket, ha nem képzeli, hogy a nem buddhista emberek felett áll amiatt, hogy a tudatát építi, akkor teljes mértékben elfogadják. A munkahelyemen, lakókörnyezetemben tudják, hogy buddhista vagyok és ez még senkit nem zavart. A munkám során nemcsak a nyugati, de a keleti pszichológiát is alkalmazom, így a páciensekkel való foglalkozás könnyebbé tehető, ők pedig élvezik az újszerű, rutintól eltérő megközelítéseket.
Akik a környezetemben vannak és mélyebben érdekli őket a buddhizmus, rendszeresen elutaznak Ázsiába és ott látogatást tesznek a szent helyeken és tanításokat kapnak a tanítóktól. A tanítók is rendszeresen járnak Európába, így egy élő kapcsolat alakul ki.

 A társadalomban zajló kérdések nem érintenek olyan élesen, mint korábban. Természetesen nagy együttérzéssel vagyok minden társadalmi réteg problémája iránt, de a karma törvényét tudva megértem, hogy ha egy ember a korábbi időkben - esetleg az előző életében - negatív cselekedetet hajtott végre, akkor az a karma egyszer csak beérik és felelni kell mindenért. Tehát a dolgok nem véletlenül történnek velünk. Működik az ok és okozat törvénye. Ha egy döntés előtt állunk, dönthetünk így is, meg úgy is. Csak tőlünk függ. A buddhizmusban az elhárító mechanizmus nem működik, bűnbakképzés nincs, mert minden rossznak, ami velünk történik, mi hoztuk létre az okát. Nincs értelme felemlegetni a múlt hibáit, hiszen azon már nem tudunk változtatni. Le kell vonni a tapasztalatokat, a többit pedig – a rossz érzéseket – el kell engedni. A jelenben a lehető legjobban próbáljuk érezni magunkat, mert most teremtjük meg a jövőnk magjait. Ha a „most”-ban rosszul, negatívan állunk a dolgokhoz, akkor az negatív benyomást kelt a tudatunkban, egy napon beérik és nem fogjuk tudni, hogy miért érezzük magunkat rosszul. De a jövőben se időzzünk tervezgetésekkel, mert semmi sem úgy valósul meg, mint ahogyan elterveztük és akkor szenvedni fogunk miatta. De ha meditálunk, akkor a fejünk mindig tiszta marad és amikor kell, a legjobb döntéseket fogjuk meghozni, hiszen a megoldás mindig is ott volt az orrunk előtt, csak nem láttuk, mert a zavaró érzelmeink (félelem, harag, féltékenység, büszkeség, illetve a tudatlanság) elfedték előlünk. Könnyebbséget hoz az életünkbe, ha a zavaró érzelmektől megszabadulnunk. Ekkor válunk szabaddá, nem fogunk szenvedni. Amikor az ember a buddhista módszereket alkalmazva mindezt a hétköznapi életben átéli egyszer csak rájön, hogy működik a dolog!


ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      




Szerkesztői levél >>
2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >>
Film >>
Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >>
Színház >>
Merj nagyot ébredni!
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt! >>
Intézménykritika >>
(Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >>
Könyv >>
Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >>
Zene >>
MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >>
Híres magyarok >>
"Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >>
Fotó >>
Buddhizmus képekben 2.
>>




Bookmark and Share
Pszeudo a facebookonRajongó leszek!

Copyrigth © 2008 pszeudo.hu. Készítette: Szántó Gyula





Szerkesztői levél
Film
Színház
Intézménykritika
Könyv
Zene
Híres magyarok
Fotó