címlap    party    magunkról    szellemi támogatóink    kapcsolat     
Heti téma: a mese 
Heti téma: a mese 


 
       A musical forradalmár
szerző: Kinga
Szinetár Miklós nevét egy időben csupán az Operaházzal kapcsolatban említették, vagy úgy, mint "a Szinetár Dóra papája". Ugyanakkor ismerhetjük sokoldalú rendezői kvalitásai miatt is. Kevesen járják végig a rendezés ilyen széles palettáját: színház, opera, tv, film és a nem kevésbé jelentős musical műfajokban alkotott életének eddigi 76 éve alatt.

www.kontextus.huSzinetár Miklóshoz a zenés műfaj talán azért is közelebb álló, mert nemcsak rendezni, hanem énekelni, sőt komponálni is tanult, Sallai József és Huzella Elek irányítása alatt. Mindezt még Színház- és Filmművészeti tanulmányai idejében. Rendezéseire kivétel nélkül elmondható, hogy újszerűek, mind hagyományújítóként, mind a szerepek értelmezésében, az emberi vonások föltárásában. Az egyes műfajok sajátosságait biztos kézzel használja föl.
Szinetár Miklós életútja alatt sokfelé megfordult már, az Operettszínháztól kezdve a Petőfi Színházon át az MTV-ig, vagy a már említett Operaházig. Volttanár a Színház és Filmművészeti Főiskolában valamint kormánybiztos a Nemzeti Színház felépítése során. S, hogy mennyire alkotott maradandót? Erre kitűnő példa a csupán három és fél évet megélő Petőfi Színház, mely először adott teret Magyarországon a musicalműfajának, a hatvanas évek folyamán. Szinetár személyesen dajkálta a műfajt, melyről úgy gondolkodott: "az operett zárt világával szemben a musical maga a szabadság."

A rövid életű teátrumban rendezte meg az Egy szerelem három éjszakáját,fotó: www.szindora.mlap.hu Ránki György zeneszerzői, Hubay Miklós drámaírói és Vas István költői közreműködésével. Bodrogi Gyula, Margitai Ági, Horváth Tivadar, Domján Edit és a Búcsúdal énekeseként hírnevet szerző Sennyei Vera színészi alakításával került színre az első magyar musical, mely egy a II. világháborúban játszódó tragikus szerelem történetét meséli el, Radnóti Miklós életsorsából is építkezve. 1961. január 12-én debütált a tragikus, fanyar humorral átszőtt musical, mely aztán hatalmas sikert aratott. A kritikák így írtak róla: "a történet tragikus, az ifjúság vidám." De Szántó Piroska megállapítása is helytálló miszerint: "a darab három szerzője nem is látott még igazi musicalt, de amit írtak, a miénk volt, és a legprogresszívebb európai hagyományt, Brecht és Kurt Well világát idézte fel." Méltán híres magyarunk hát Szinetár Miklós, de aki még kételkedik, nézze meg rendezésit, vagy tekintsen végig díjainak végesincs során.

Díjai: Jászai Mari-díj (1956, 1961),érdemes művész (1967), Kossuth-díj (1970), Balázs Béla-díj(1974), kiváló művész (1978), monte-carlói Arany Nimfa-díj,Unda-díj (1970), a prágai tv-fesztivál legjobb rendezésért járódíja, a moszkvai filmfesztivál Béke-díja, trieszti Ezüst Asteroid-díj. A Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Főbb rendezései: Koldusopera, Egyszerelem három éjszakája, A nép ellensége, Szent Johanna, DonCarlos, Tartuffe, Kabaré, Viktória, Játék a kastélyban, Azúrhatnám polgár, Szép Heléna, A víg özvegy, operák: Orygrófja, Fra Diavolo, Cosí fan tutte, André Chénier, Tannhäuser,Borisz Godunov, tv-filmek: Igéző, Aranyborjú, Trisztán, RózsaSándor, Az ember tragédiája, Bánk bán, Liszt Ferenc élete,Halálnak halálával, mozifilmek: Délibáb minden mennyiségben(1961), Háry János (1966), Csárdáskirálynő (1971), Az erőd(1978), operafilmek: A sevillai borbély, Hoffmann meséi, Fidelio,Cosí fan tutte.


ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      




Szerkesztői levél >>
2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >>
Film >>
Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >>
Színház >>
Merj nagyot ébredni!
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt! >>
Intézménykritika >>
(Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >>
Könyv >>
Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >>
Zene >>
MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >>
Híres magyarok >>
"Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >>
Fotó >>
Buddhizmus képekben 2.
>>




Bookmark and Share
Pszeudo a facebookonRajongó leszek!

Copyrigth © 2008 pszeudo.hu. Készítette: Szántó Gyula





Szerkesztői levél
Film
Színház
Intézménykritika
Könyv
Zene
Híres magyarok
Fotó