címlap    party    magunkról    szellemi támogatóink    kapcsolat     
Heti téma: a mese 
Heti téma: a mese 


 
       Nőképek
szerző: Kinga

Ha kortárs női alkotókról kéne szólni őszintén szólva kicsit zavarban lennék, hogy kiről írjak. Mégis milyen jogon emelem ki egyiküket vagy másikukat? Ezért inkább úgy gondoltam valaki olyanhoz fordulok, akit kompetensnek tartok a témában. Galériájában járva arról beszélgettem Dr. Virág Judittal és Sárvári Zitával, a galéria kortárs művészeti kurátorával, hogy milyen a helyzete a nőknek a képzőművészetben.

Kategorizálható-e nemenként a művészet? Felismerhető egy művön a női látásmód?

Dr. Virág Judit: Remélem nem, mert valami vagy jó vagy nem. Ennek ellenére vannak olyan képek, amelyeken szerintem látszik, hogy női művész készítette. De lehet, hogy csak azért mondom ezt, mert én tudom. Reményeim szerint nem.

Sárvári Zita: Lehet, hogy meg lehet mondani a témaválasztásról, a finomságáról, az erőteljes színhasználatról. De egyáltalán nem lehet így szétosztani a lapokat, ezért női festészetről sem beszélhetünk. Radák Eszter tud olyan témákat megpendíteni a festményein, amik igazán csajosak. Saját kombinéit, melltartóit festi hanyagul rádobva egy szék karfájára. Vagy a vasalatlan ruhákat, a konyhát, a saját kis belső tereit. Ami talán a férfi festőkre nem jellemző, az intimitás persze meg tud jelenni az ő festményeiken is, ám mindig egyfajta távolságtartással. De nem szeretném kategorizálni. Szeretik azt hangsúlyozni a női festők is, hogy nincs különbség.

Az ember egész bajban van, ha művésznőket kell sorolnia, főként a régebbi korokból. Mit gondol miért maradtak ennyire ismeretlenek a női művészek?

V.J. Mert nem vehettek részt a képzésekben, de már a középkorban  Michelangelo mellett is volt egy nő, és végig a reneszánszban kimutathatóak női művészek. Van egy olyan adat például, hogy az 1900-as párizsi világkiállításon, egy női szobrász nyerte meg a díjat, egy lovasszobrával, ám nem vehette át, végül visszavonták. Egészen más, külön képzés volt a nőknek, nem rajzolhattak aktot. Egyszerűen nem volt elfogadott, hogy egy nő tanuljon. Az is érdekes, hogy itt van például Niki de Saint Phalle, aki az egyik legelfogadottabb kortárs művész. Viszont ha az ember utánanéz az életének, akkor sokkal többet lehet arról olvasni, hogy milyen vérfertőző viszonyban volt az apjával, milyen rettenetes volt, amikor egyedül kellett két gyereket eltartania. Többet lehet arról olvasni, hogy milyen problémái voltak a nőiségéből fakadóan. Vagy Berthe Morisot, Manet sógornője, sokkal inkább arról írnak, hogy Manet őt festette, milyen viszonyban voltak, ahelyett, hogy miket festett. A világháború után vált ez egyre inkább elfogadottá, hogy egy nő is alkosson.

Nőként nehezebb boldogulni a művészvilágban?

V.J. Ma már nem. Az üzletben nehezebb egy nőnek boldogulni, de a művészvilágban nem.

S.Z. Régen nagyon nehéz volt, ezért is tudunk kevesebb női festőről. De ma már természetesen egyre több lehetőség van. A francia forradalom jelszavai mellett [ti. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség! -sk] rendeződik a művészettörténet is. A nők ugyanakkora eséllyel kerülnek be a főiskolákra,  galériákba,  mint a férfiak. Ma már csak a tehetség számít.

Bizonyára ismernek női alkotókat. Mennyire összeegyeztethető a tipikus női szerepekkel (pl. családanya) az alkotás?

S.Z. Erre több példa is van itt a festőnőink körében. Mindhárman amellett, hogy festenek és tanítók, vagy éppen professzorok, édesanyák is. Alapvetően ilyen "több funkciós" emberek, akik néha megküzdenek ennek a három szerepkörnek az összeegyeztetésével. De ez igazából egy természetes dolog. Aki festészeti pályára megy, annak erősnek és öntudatosnak kell lennie, mert ez egy nagyon nehéz szakma és piac. Nem könnyű bekerülni ebbe a körforgásba, de megy nekik.

Megőrzött női mestereket a művészettörténet? Voltak egyáltalán?

V.J. Azért nem, mert művészszámba sem vették őket. Szinyei Merse Pál mondta, hogy tanuljanak csak a nők festegetni, mert jót tesz nekik. A neveltetéshez hozzátartozik, hogy szépen tudjanak rajzolni, de ennél sokkal tovább ne menjenek. Maradjanak meg a dekorálásnál, mert nincsen meg bennük az az őserő, az az őstehetség, ami a férfiakban.

Láthatjuk a "Guerrilla Girls" 1989-es plakátja ("Meztelennek kell lenniük a nőknek ahhoz, hogy bekerüljenek a Metropolitan Múzeumba? Alatta: A Modern Művészeti szekcióban a művészek alig 5%-a nő, míg az aktok 85%-a nőket ábrázol.") kezdi érvényét veszteni, köszönhetően a kortárs szeleknek.



ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      




Szerkesztői levél >>
2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >>
Film >>
Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >>
Színház >>
Merj nagyot ébredni!
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt! >>
Intézménykritika >>
(Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >>
Könyv >>
Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >>
Zene >>
MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >>
Híres magyarok >>
"Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >>
Fotó >>
Buddhizmus képekben 2.
>>




Bookmark and Share
Pszeudo a facebookonRajongó leszek!

Copyrigth © 2008 pszeudo.hu. Készítette: Szántó Gyula





Szerkesztői levél
Film
Színház
Intézménykritika
Könyv
Zene
Híres magyarok
Fotó