| | | | | Kakukkfészek |  szerzõ: Plecskó Edina |
Ken Kesey világhÃrű regénye, a Száll a kakukk fészkére a ’60-as évek Amerikájának kiúttalanság és otthontalanság-érzésével ad kitűnÅ‘ látleletet korának társadalmáról. A nagy sikereket elért és a vászon mellett a szÃnpadra is kÃvánkozó történet Dale Wassermann átiratának köszönhetÅ‘en a világ számos országában szÃnpadon is megtekinthetÅ‘vé vált - hazánkban jelenleg a Szolnoki Szigligeti SzÃnház repertoárját erÅ‘sÃti.
 A könyv saját élményen alapszik, miként 1960-ban egy kaliforniai kórházba önkénteseket kerestek különféle narkotikumokkal végzett kÃsérletekhez. A kórház elmeosztályán Kesey vállalta el a betegfelvigyázói munkát, s itt szerzett tapasztalataiból, élményeibÅ‘l Ãrta meg késÅ‘bb számos nyelvre lefordÃtott világhÃrű regényét. Ennek sikereit vitte tovább az 5 Oscar-dÃjjal jutalmazott film mellett a szÃnpadi változat, amelyet az amerikai kontinens meghódÃtása után többek között Londonban, Párizsban és Tokióban is bemutattak. Az 1963-as New York-i Å‘sbemutató sikeréhez nagymértékben hozzájárult, hogy az akkor pályája csúcsán lévÅ‘ Kirk Douglas játszotta az egyik fÅ‘szerepet, Magyarországon pedig a VÃgszÃnházas premier után vitte szÃnre sikerrel több társulat is a történetet – az idei évadban a Szolnoki Szigligeti SzÃnházban, Radó Denise rendezésében láthatjuk a Kakukkfészek cÃmű darabot.
A történetet Bromden (ifj. Jászai László) szemével kÃsérhetjük végig, ahogyan  a regényt is maga az indián meséli el, Å‘ követi leginkább Kesey gondolatait. FejlÅ‘dése igen érdekes, általa megláthatjuk, milyen, amikor egy menedéket keresÅ‘ ember kinyitja az ajtót a világra. A kisstÃlű bűnözÅ‘, McMurphy (Barabás Botond) börtön helyett záratja magát elmegyógyintézetbe, Å‘ az egyedüli normális ember a kizökkent világban, aki igen nehezen tűri a korlátokat. Hamarosan rájön, hogy az intézmény lakói semmivel sem bolondabbak nála, és megpróbál segÃteni társain, akiket egyéniségüktÅ‘l megfosztva áldoznak fel az álszent gyógyÃtás oltárán. Emberi méltóságuk visszaszerzéséért szÃt lázadást a keménykezű Ratched nÅ‘vér (Sztárek Andrea) ellen, aki végül elektrosokkal próbálja megtörni a lázadást.
Radó Denise nem adott semmilyen plusz politikai töltetet a szÃndarabnak, ami önmagában is elég sok asszociációs lehetÅ‘ségre ad alkalmat. Mindenki felismerheti azokat a gondolatokat, amelyeket a legfontosabbaknak tart, minden egyes helyzetet le lehet fordÃtani mindennapjainkra. Kesey története ugyanis nem csak a cselekmény szintjén áll helyt önmagáért, egyfajta jelképként tekinthetünk rá: ugyanolyan izgalmas sztori, mint amilyen alapos lélekrajz, emellett vadul gunyoros paródiája a társadalomnak, s egyszersmind aprólékosan realista rajza is - vélekedik a darabot fordÃtó Bátki Mihály. A siker pedig tényleg nem egy-egy sztár jelenlétének, vagy a puszta véletlennek tudható be, a regényben található gondolatok és értékek átmentésével Wassermann lehetÅ‘séget teremtett arra, hogy ha darabja jó szÃnház, jó szÃnészek, jó együttes kezébe kerül, akkor a szÃnpadon estérÅ‘l estére újjászülessen a regény világa.
|
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
Szakadozó elme képekben
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
