| | | | | Szakadozó elme képekben |  szerzõ: Baranyai Richárd |
Schizophrenia avagy a köznyelvben hasadásos elmezavarnak is nevezett betegség. Kialakulásának okáról nem sokat tud az orvostudomány, feltételeznek genetikai hajlamot rá. De ez annyira nem is fontos, hiszen a kialakulással a vizsgált filmekben nem is foglalkoznak.
Társszerző: Várnagy Emma
Orvosi könyvemben két és fél skizophreniafélét különböztetnek meg. Megnevezésük igen bonyolult és ködös, ezért tehát egyszerűsÃtek és vegyük ùgy, hogy a.) film a.) eset, b.) film pedig b.)
a.) Egy csodálatos elme (Russel Crowe) melyben egy matematikus professzor a betegünk a II. világháború környékén. A film elsÅ‘ órájában a nézÅ‘, aki tudja, hogy egy megtörtént esetet felfdolgozó 4 Oszkáros drámát lát egy skizophren fÅ‘hÅ‘ssel, már-már csalódottan otthagyná az egy-kissé-paranoid-de-sikeres-tudósról szóló háborús-kódfejtÅ‘s filmet, de ekkor egy gyors vágással az '50-60-as évek kórházában villantanak egy bizonytalan elektrosokkos kezelést, majd szép lassan leépül a prof képzelt világa és happy end, bár tudjuk, a skizophreniából nem gyógyult fel teljesen a beteg. A film képeiben egészen megnyerÅ‘, a "képzelt" barátok folyamatos jelenlétét jól érzékelteti. Gond csak azzal volt, hogy mÃg a film elején eléggé belülrÅ‘l szemléljük a schizophren emlét, a második felében teljesen kidobnak minket abból, pedig valószÃnűleg érdekesebb lenne végig egy helyrÅ‘l követni a prof. elmeállapotát.
b.) Harcosok klubja (Edward Norton, Brad Pitt). Klasszikus esete a "skizophrenia a néphiedelemben"-nek, // Jekyll és Hyde szindróma // mikor a beteg elméje hasad és más-más személyek más-más tulajdonságaival éli meg saját és a képzelt karakterek életét. Ez a film, nevezzük vÃgjátéknak, akciófilmnek vagy ahogy tetszik, meg sem próbál racionális képet mutatni a betegségrÅ‘l és valószÃnűleg ez teszi élvezhetÅ‘vé, sokkal inkább mint a közel ugyan olyan hosszú, ámde sokkal hosszabbnak tűnÅ‘ Csodálatos elmét. Itt nem csak a schizophrenia a téma, hanem a fogysztói szemlétetben élÅ‘ világ. A szabályok és a társadalom normái elÅ‘li menekülés, és ennek a menekülésnek a másokra gyakorolt hatása. Mindez természetesen az éppen bomló félben lévÅ‘ elme szemszögébÅ‘l.
A két film, bár részben ugyanarról szól, mégis teljesen más képet fest elénk. A Csodálatos elme egy ember belsÅ‘ harcát mutatja be a saját hallucinációival, mÃg a Harcosok klubjában egy, az életével elégedetlen ember társadalmi norma ellenes megnyilvánulásait. Az már csak apró plusz, hogy ez az ember nem mer önmagától cselekedni és ezért létrehoz egy új személyiséget. Mindkét filmben kvázi "belülrÅ‘l" látjuk a betegséget, a beteg ember szemén és érzésein keresztül, de a "lebukás" valahogy a Harcosok klubjában sikerült ütÅ‘sebbre. A Csodálatos elme egy megkapó életrajzi film valakirÅ‘l, aki logikus gondolkodással "legyÅ‘zi" a schizophreniát, és ezzel nincs is semmi gond, de lássuk be, ha nem egy Nobel dÃjasról készül, nem négy, de valószÃnűleg egy Oscart sem kapott volna. MÃg a Harcosok klubja, ami ugyan kitalált történet, de mégis üt, vág, és érzékletesen "odabasz" a társadalomnak, nem kapott, csupány egy jelölést, azt is a hangeffektus vágásra, hogy is van ez? Mindenesetre Russel Crowenak sokkal jobban áll a gladiátori szenvedés, a Harcosok klubja meg amùgy is kultfilm, szóval azt mindenképp látni kell, ha kiműveltnek akarunk tűnni!
|
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
Kakukkfészek
Hozzászólások
|
| party hírek, információk | Hiba a kérésben
MySQL hibaüzenet: Illegal mix of collations (utf8mb3_general_ci,IMPLICIT) and (utf8mb4_general_ci,COERCIBLE) for operation '=' |
|
